Vita:Istvántelek

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Teofil 4 évvel ezelőtt a(z) A forrásokról témában
Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Közepesen fontos Ez a szócikk közepesen fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: December/Redirect (vita), értékelés dátuma: 2010. március 18.
Budapest témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

"Téves az a nézet, hogy Istvántelek határa az Istvántelki út vagy az Elem utca lenne. Ld.: Bármelyik 1950 előtti rákospalotai térkép. (FSzEKK Bp. Gyűjt.)"

Rendben van, de szerkesztői megjegyzések nem maradhatnak a lapon, ezért idemásolom.
Linkoman 2007. április 27., 15:28 (CEST)Válasz

A forrásokról[szerkesztés]

A 20. jegyzet: Dóka Klára: 4. fejezet: A Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya Főplébánia. In ?: ? (magyarul) 853 (843–859). o. Hozzáférés: 2020. ápr. 4. (html), docplayer.hu - forrása, bár nem volt a kezemben a könyv, az alábbi lehet:

Beke Margit (szerk.) A katolikus Budapest, Budapest, Szt. István Társ., 2013-

  • I. kötet. Általános történeti szempontok: plébániák.2013. 1–621 p., ill., főként színes, részben térk. 24 cm;
  • II. kötet Általános történeti szempontok, plébániák. 2013. 630-1204. p., ill., főként színes, részben térk. 24 cm.

Ebből részletek (Budapest területén lévő plébániákra) elérhetők

– Bizottmány vita 2020. április 4., 22:01 (CEST)Válasz

Hozzászólás[szerkesztés]

A Budapest-Rákospalotai Magyarok Nagyasszonya főplébánia egyházmegyei linkje itt és a főplébánia történetét leíró a Beke-féle könyv részlete itt található.

A Beke-féle könyv nem minden része pontos.
Például ezek:

1)
"1858-ban az idetartozó Istvántelek pusztát Károlyi felajánlotta az Országos Gazdasági Egyesületnek, amely 1861-ben 150 holdas területen mezőgazdasági kísérleti telepet létesített."
--- E terület jelzője soha nem volt 'puszta'. És nem hold, hanem 'magyar hold' a mértékegység. Ez az adománylevélben is benne van: 'holdját 1200 négyszögöllel számítva'. A 'magyar hold' volt az, amit 1200 négyszögöllel számítottak. Az adománylevélbe nem véletlenül írta bele Károlyi a váltószámot, mert többféle földterületi számítási egység (hold) létezett.

2)
"A két templomon kívül Rákospalotán 1910-ig négy kápolna épült; közülük kettő az ekkor még idetartozó Istvántelken volt."
--- Igen. Ez a kettő pedig a Clarisseum Nevelőintézet 'Szent István király' kápolnája, és a Stephaneum Idősotthon 'Szeplőtelen fogantatás' kápolnája volt.

3)
"A Stepaneumban és a kórházban az újpesti lelkész és hitoktató volt, akik mindketten Istvántelken laktak."
--- Nem. Csak az egyik, mégpedig Vall Ferenc, aki 1911-től 1947-ig a Stephaneum lelkésze volt és az Újpesti Főplébánia hitoktatója (többek közt, az I. számú Állami Polgári Leányiskolában), és a hitoktatás felügyelője. Vall lelkész, a Stephaneummal szemben az utca túloldalán lakott 1962-ben bekövetkezett haláláig. Az újpesti Megyeri Úti temetőbe temették.
Az, hogy két különböző feladatról és két különböző személyről van szó, erre vonatkozóan lásd: Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára (Budapest 1931), p. 19: Újpest, Egyházak címszó: "Serényi Béla (gr. Károlyi kórház lelkésze), Vall Ferenc (a Stephaneum lelkésze)"


További vonatkozó részek
Chobot Ferencnek "A Váczi Egyházmegye történeti névtára" című, két kötetes könyvéből (Vác, 1915, 1917).


Borsos János [sz. 1878-ben] [...]
"1904-ben újpesti hitoktató, 1907-ben az istvántelki Stephaneum lelkésze lett"

Vall Ferenc [sz. 1882-ben] [...]
"1911. óta hitoktató Újpesten és a Stephaneum szegényház lelkésze. Az 1914. évi mozgósítás alkalmával behívták katonai lelkésznek."

Atzél Aladár [sz. 1884-ben] [...]
"1915. óta hitoktató Újpesten és a háború tartama alatt a Stephaneum lelkésze."


ISTVÁNTELKI STEPHANEUM
[grófi alapítású, magánjótékonysági szociális intézmény]

"Gróf Károlyi Sándor [1831-1906] szegény, elaggott férfiak és nők gondozására 1905-ben intézetet alapított az egykori istvántelki kertészképző helyiségeiben, amelyekhez a Szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária tiszteletére szép kápolnát és zárdát építtetett. Az aggok menedékhelyének vezetésére meghívta a Franciaországban honos, de az egész világon elterjedt Szegényeket gondozó Kistestvéreket (Congregation hospitaliére Petites Soeurs des Pauvres)."

"Gróf Károlyi László [1859–1936] a 24 ágy befogadására alapított intézetet 1912-ben kibővíttette, úgy, hogy most [1915-ben] 72 egyént, férfit és nőt képes befogadni, amely létszám állandóan be is van töltve. A kongregáció alapszabályai értelmében az aggokat csakis alamizsnából szabad fenntartani s azért az eredetileg letett 50000 koronás alap csakis az intézet fejlesztésére fordítható."

"A menedékházban kezdettől fogva egy újpesti hitoktató házi lelkészül van alkalmazva.
A házban a következő nővérek vannak: (...)."


Üdv. Teofil 2020. április 05., 12:27 (CEST)Válasz