Vita:II. Lipót magyar király
Új téma nyitásaLegutóbb hozzászólt Sepultura 4 évvel ezelőtt
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Magyar történelmi szócikkek (jól használható besorolás)
|
Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Frommer 97 (vita), értékelés dátuma: 2018. október 21. | |||
| |||
Német témájú szócikkek (jól használható besorolás)
|
Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Jól használható | Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 22. | |||
| |||
Mi az, hogy "Belgium nyílt harcban állt"? Kivel? – Kaboldy vita 2009. augusztus 13., 06:17 (CEST)
- Az adat a Magyar életrajzi lexikonból származik. Egyébként J. A. Kossmann-Putto, E. H. Kossmann: Németalföld Észak- és Dél-Németalföld története című művében így ír: "a Dél-Németalföldön ezekben az években ellenállás alakult ki a császár, II. József politikája ellen, aki államait racionálisabb, modernebb módon akarta megszervezni. Korlátozta az egyház befolyását, felülvizsgálta az igazságszolgáltatás rendszerét, és megnyirbálta a tartományi kormányok hatalmát. Mindez ellen 1787-től kezdve nyílt ellenállás alakult ki, mely 1789-ben aztán számos osztrák hatalmasság elűzéséhez, valamint egy önálló belga alkotmány (1790) létrehozásához vezetett. A reformerek között azonban rövidesen mélyreható nézeteltérések alakultak ki, és II. Józsefet, aki 1790-ben meghalt, a tapintatosabb II. Lipót követte. Ez utóbbi szelíd eszközökkel visszaállította az osztrák hatalmat. Mind Észak-, mind Dél-Németalfölddel kapcsolatban egy, a nacionalizmus hatására kialakult tiltakozó mozgalomról lehet beszélni, mely a despotának tekintett kormányok ellen irányult. Mindkét mozgalom kudarcba fulladt. Nem sokkal később azonban mindkét ország belesodródott abba a forradalmi hullámba, mely 1789-ben átszakította a gátakat Franciaországban és egész Európát elárasztotta. Belgium sorsa a forradalom idején egészen másképpen alakult, mint Hollandiáé. Belgiumot 1794-ben elfoglalták és megszállták a franciák, majd 1795-ben annektálták. Alapvetően megreformálták az országot, radikálisabban, mint ahogy azt II. József tíz évvel korábban szerette volna, mégis többé-kevésbé ugyanabban a stílusban. A régi rendi társadalom felbomlott, felléptek a katolikus egyház befolyásával szemben, az iparban pedig lehetőség nyílott új üzemek létrehozására (lásd többek között a genti pamutipart) és a régi, Angliából behozott vagy becsempészett technikák - gőzgépek - erőteljes kifejlesztésére (példa erre a borinage-i bányászat vagy a verviers-i textilipar). A jövőre nézve a legnagyobb fontossággal az a tény bírt, hogy a polgárság, még Flandriában is, a francia nyelvet használta, s ily módon elmélyítette azt a szakadékot, mely a különböző, helyi holland dialektusokat beszélő paraszti és munkástömegektől elválasztotta."– Ákos1111 vita 2020. január 14., 18:08 (CET)
- A kérdés inkább az, hogy nevezhetjük-e az Egyesült Belga Államokat, vagy a Dél-Németalföldet Belgiumnak? Mert szerintem nem. Sepultura
P's.box 2020. január 14., 20:31 (CET)
- A kérdés inkább az, hogy nevezhetjük-e az Egyesült Belga Államokat, vagy a Dél-Németalföldet Belgiumnak? Mert szerintem nem. Sepultura
