Vita:Georgij Konsztantyinovics Zsukov

Rosszul tudom, hogy 1956-ban ő vezette a szovjet bevonulást? --Hkoala 2006. szeptember 24., 12:36 (CEST)Válasz
A magyarok elleni támadást Konyev marsall irányította Szolnokról. Zsukov 1955-57-ig honvédelmi miniszter volt. Akela 2006. október 22., 15:50 (CEST)Válasz

Képfigyelmeztetés[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 16 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

Videmus Omnia törölte a(z) Image:Zhukov.jpg nevű képet: : Copyright violation, see [[Commons:Licensing]];

-- CommonsTicker ^vita 2008. április 23., 00:33 (CEST)Válasz

Egyetlen erősen elfogult forrás[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt11 hozzászólás3 résztvevő

Minden tiszteletem ellenére az a "lexikonszerkesztési" metódus, mely egyetlen hangzatos című ("Az igazi Zsukov") forrásra hivatkozva a cikk teljes tartalmát nyilvánvalóan egyoldalúan elfogult irányba hajlítja el, nem elfogadható. Kérdezem: nem-e lehetne-e esetleg a Zsukovról szóló (egyáltalán nem kevés) szakirodalomnak kicsit kiegyensúlyozottabb áttekintését adni? Merthogy az egyetlen könyből írt cikket nem lexikonszócikknek, hanem könyvismertetőnek nevezik.

– Peyerk ^vita 2008. szeptember 4., 11:08 (CEST)Válasz

Kb. a válasz. Sztem nem elfogult. Földi rengeteg forrást hoz rá, hemzseg a források a könyvben. Csak egy alapvető példa. Mégis nem látsz ellentmondást abban, hogy ő a vezérkari főnök, de köze sincs ahhoz, hogy a Wehrmacht legyalulja a rosszul felállított szovjet csapatokat? Hát kinjek a felelőssége, ha nem a vezérkari főnöké? A rzsevi csata, lásd itt, egymilliós emberveszteség szovjet részről szemben a 450 000-es némettel úgy, hogy tapodtad nem haladtak előre? A Sztálingrádi csata szócikkben szintén csak harmadik helyre sorolják az isteni Zsukovot, Vaszilijevszkij és Csujkov mögé (egyébként részt sem vett benne), szvsz ez sem véletlen. Kurszkot már írtam, Cserkasszi után leváltják a helyéről. Ezeket mind ellenőrizheted, nem légből kapottak. Ahogy a Sellow-dombi csata sem. Megkérlek, ha nincs rá forrásod, akkor ne javítsd át, mert én egy szimpla forrást sem látok. Ellenben én forrással alátámasztottan írtam át. Ideje megszabadulni a hamis kommunista történelemírás által keltett hős képéről. Föltúrok majd még sok forrást is, csak legyen időm. – Tobi ^Üzi :) 2008. szeptember 4., 18:03 (CEST)Válasz

„Hát kinek a felelőssége, ha nem a vezérkari főnöké?”

Tudtommal a vezérkar nem irányít, csak elemez és tanácsokat ad. --Bitman ^vita 2009. március 8., 18:16 (CET)Válasz

Nem érdekes hogy nekem mi tűnik fel, hogy én mit gondolok. Az az érdekes, hogy te önkényesen kiválasztasz egyetlen, a saját előítéleteiddel összhangban lévő forrást, ami - legalábbis ha helyesen idézted - látványosan elfogult (ez a megfogalmazásból derül ki, nem az állításokból - hiszen lehet a valóság elemeit is elfogultan tálalni), egyúttal a téma teljes további szakirodalmát "hamis kommunista történelemírás" összefoglalással illeted, miközben gyanúm szerint nem is nagyon ismered.

Megismétlem: ez így nem lexikoncikk, hanem könyvismertetés, aminek "Kedvenc könyvem Zsukovról" lehetne a címe. Miért is nem dolgozod fel a témát sokoldalúan, kiegyensúlozottan? Merthogy az is alapkövetelmény, nem csak az, hogy legyen forrásod. A röbbi vélemény elhallgatása csúnya torzítás.

Ezt nevezik itt amatőr könyvtárazásnak.

– Peyerk ^vita 2008. szeptember 4., 21:28 (CEST)Válasz

AZ meg főleg amatőr, aki forrás nélkül ír kedves Peyerk és személyeskedik... De már meszoktam tőled, nem is lepődtem meg. Előítéletes meg te vagy, nem én. Csujkovot, Rokoszovszkijt, Konyevet elismerem, le is írtam. Olvass, Peyerk, ne csak írj. – Tobi ^Üzi :) 2008. szeptember 4., 21:32 (CEST)Válasz

Én nem írtam a cikkbe semmit, se forrással se anélkül

És nem személyeskedek, csupán a módszert jelöltem meg a tőlem telhető pontossággal. Ha pedig jelentőséget tulajdonítasz annak, kit ismersz el és kit nem, akkor mégiscsak igazam van hogy erősen elfogultan szerkesztesz... szerintem gondold újra ezt a dolgot! – Peyerk ^vita 2008. szeptember 4., 21:39 (CEST)Válasz

Inkább elolvasnád, amit írtam... Ott van, belinkeltem neked jópár forrást. Akkor szted Sztálinról, Hitlerről is csupa-csupa elfogulatlan cikkek születtek. Ez a cikk erősen Zsukovpárti. Le sem írja, milyen elemi hibákat vétett a nagy hadvezér. Olvaássra még, ajánlom: Karl Bahm: Berlin, 1945. Csak mert szerinted csupán egy könyvet néztem át. Zsukov egy véreskezű mészáros, átlagos hadszíntéri parancsnok. Hogy miért van ajnározva, nem tudom, de ezen akartam változtatni. De csupán kérdem, látsz a cikk régi változatánál akár egyetlenegy forrást is? – Tobi ^Üzi :) 2008. szeptember 5., 11:56 (CEST)Válasz

Furcsa. Tényleg nem érzed, hogy amiket írsz, azok az elfogultságod legfényesebb bizonyítékai? Te tudod a frankót (véreskezű mészáros, középszerű parancsnok, elemi hibákat vétett stb.), aki meg mást gondol, az komcsi, vagy egyszerűen nem érted miért van más véleményen. És a komcsi szerzőket, meg az általad nem értett szempontok alapján írókat simán figyelmen kívül hagyod. Ennek érdekében a te álláspontodat megerősítőket keresel és válogatsz az egyébként hatalmas szakirodalomból.

Tényleg elképzelhetetlen egy sokoldalú bemutatás? Kérlek, gondold át, és akkor te is rájössz, hogy ez sima POVpush.

– Peyerk ^vita 2008. szeptember 5., 12:03 (CEST)Válasz

Peyerk. Mondd, mit nem értesz? Mondd, amit belinkeltem neked Cserkassziról, Rzsevről, az szimpla hamisítás? Szimpla hamisítás, hogy ő volt a vezérkari főnök, amikor a világtörténelem legnagyobb katasztrófáját szendvedi el egy hadsereg? És nem felelős érte? Ugye, csak viccelsz? Mit nem értesz ezen? Zsukovot évtizedeken keresztül istenítették, torz képet bemutatva róla. Ezt nyugaton is sok helyen átvették, mert nem volt más forrás, hát hogy is lett volna? De neked nem szúr szemet se a sztálingrádi csata, ahol csak 3. helyen van említve? Ahol majd' háromszor annyi emberveszteségük volt nekik? Javaslom, olvass már pár irodalmat, hangsúlyozottan ami 2000 után íródott, és meg fogsz lepődni, de nagyon. Mondom, nekiállok felhajtani neked egy rakatnyi forrást, akkor majd nyugodtan mondhatod. De ez a kép torz róla, hogy zseni volt. Ennyi. És megérdeklődhetem, hogy te mennyi irodalmat olvastál róla? Csak kíváncsiságból... – Tobi ^Üzi :) 2008. szeptember 5., 12:32 (CEST)Válasz

Hát persze. Válogass csak tetszésed szerint a tömérdek forrás között, és nevezd ki elfogulatlannak azokat, amik tetszenek neked.

Ha nem vetted volna észre, nem vitázok veled a tartalomról, csupán a forráshasználat módjáról.

De azért a te stílusodban kérdezek párat: neked nem szúr szemet, hogy Zsukov az egyetlen szovjet vezető, akinek a SZU széthullása után szobrot emeltek Moszkvában, méghozzá az egyik legközpontibb helyen? És az hogy a mai (a 2000 utáni is) orosz történetírás és közvélemény őt tekinti a Nagy Honvédő Háború (így hívják most is) legfőbb katonai vezetőjének, a győzelem első számú kovácsának?

Nem gondolod hogy ennek is helye van a cikkben ha NPOV akar lenni?

– Peyerk ^vita 2008. szeptember 5., 12:46 (CEST)Válasz

Helye lesz, nyugodj meg. Tudom, h. ott a lovasszobra. És? Le lesz írva, nyugodj meg. Viszont le lesz írva a másik oldal is. Más szovjet vezetők és emlélkiratokat szedek majd össze, azok ugye csak nem elfogultak. Mellesleg Zsukov emlékiratait kb. 13-szor adták ki, de mindig máshogy, aki épp hatalmon volt. Pl. emlékszik arra, hogy Halhim Golnál ki volt egy lövész, de arra nem, hogy a moszkvai csatánál az első döntő támadást ki vezette. Akit ő majd egy évre a halálba küld... Na mindegy, majd rendesen megcsinálom a cikket, de még várok vissza egy könyvet a "Cserkasszi - Kitörés a halálkatlanból", olvasd el, tanulságos kis iromány, márcsak Zsukov miatt is :) – Tobi ^Üzi :) 2008. szeptember 5., 22:01 (CEST)Válasz

Zsukov jelentősége[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

A szócikk sajnos számos nem tárgyilagos megállapítást tartalmaz és egészében nem tükrözi Zsukov jelentőségét a II.világháborúban ("a Nagy Honvédő Háborúban") . A legdurvábbakat szükségesnek tartom helyesbíteni a szócikk tárgyilagosabbá tétele érdekében. Az "atombomba-kisérletet" törölni kell, mivel ha volt is ilyen, azt bizonyosan nem a hadminiszter Zsukov végezte. Ismereteimet a "Zsukov, a hadvezér" orosz dokumentumfilmre alapozom, amelyet az orosz hadsereg napja alkalmából 2009 február 22-én vetítettek. zsüri – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.87.218 (vitalap | szerkesztései) 2009. február 22. 22:06

Sajnálattal állapítom meg, hogy helyesbítéseimet válogatás nélkül törölték és visszaállították a goromba egyoldalú megállapításokat. A cikk jelen formájában korszerűtlen, ruszofob szemléletről tanuskodik. Hogy lehetett pld. törölni, hogy 1.őelötte tette le a német vezérkar a fegyvert és ezzel befejeződött az európai frontokon a második világháború 2.az ő katonai fortélyával sikerült Hruscsovnak letartóztatni a véreskezű,nagyhatalmú Beriját, akinek hatalmon maradása beláthatatlan következményekkel járt volna.

A szovjet hatalmi viszonyok ismeretének teljes hiányára mutat, hogy a szócikk Zsukov számlájára írja a németek átütő sikerét a támadásuk kezdetén. Sztálin, mint a hadsereg főparancsnoka tiltott meg mindenfajta védekező hadműveletet és a német támadás kezdetét csak provokációnak tartotta. Sztálin annyira vakon bízott Hitlerben, hogy Sorge tókiói jelentését a német támadás pontos időpontjáról is figyelmen kívül hagyta. Javaslom a T.Szerkesztőnek, hogy alaposan dolgozza át a szócikket és ne ragaszkodjon mereven a hibás prekoncepciókhoz. Ha a szócikkben szereplők csak részben igazak lennének, akkor nem tekintene a mai orosz vezetés és az orosz nép Zsukovra, mint a Honvédő Háború legnagyobb hadvezérére, a nemzet hősére. Ennek dokumentuma a Moszkva szivében álló emlékműve.Zsüri (korábban ryruje) Ez álláspontom szerint aláírásnak tekintendő.

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.85.57 (vitalap | szerkesztései)

Elég nehéz követni a szerkesztéseidet, ha hol belépsz, hol meg nem. De ha elfogadom hogy te vagy Zsüri, akkor a cikkben az utolsó szerkesztés a tiéd, azt nem vonta vissza senki.

Én osztom az álláspontodat, de forrásokat kellene adni az állításokhoz, az sokat segítene hogy bennmaradjanak.

– Peyerk ^vita 2009. március 1., 23:52 (CET)Válasz

Forrás?!?[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt2 hozzászólás2 résztvevő

A cikk jelenleg egyetlen könyvön alapul. Ennek szerzőjéről igencsak érdemes elolvasni a cikkünket: Földi Pál. Jól látszik, hogy a pillnatnyi piaci hangulatot kiszolgáló, szenzációhajhász címekkel ellátott könyvek tömegét ontja magából az úr. Nyilvánvalóan semmi oka nincs annak, hogy épp az ő könyve legyen a cikkünk kizárólagos alapja - kivéve azt az egyet, hogy szerkesztőtársunknak épp ez került a kezébe és ennek a bombasztikus állításai tetszenek neki.

Egy szerkesztőtárs megvett egy nemrég megjelent könyvet, és abból átírta Zsukovot, ez szerepel most a cikkben. Ez a bizonyos könyv azonban finoman szólva nem tekinthető a Zsukovra vonatkozó szakirodalom olyan összefoglalásának, amiből Wikipédia cikk írható volna.

Ráadásul ez a könyv egyetlen nagy könyvkeredkedelmi hálózatban sem kapható, pedig 2006-os kiadás, ami eléggé elgondolkodtató.

Most komolyan, nem kéne valakinek megjelölnie végre az egy hónapja érintetlen, sokkal kiegyensúlyozotabb verziót?!?

– Peyerk ^vita 2009. március 2., 00:15 (CET)Válasz

Földi Pál könyveit csak erős forráskritikával érdemes olvasni és itt felhasználni. Kilóra gyártja az összeollózott, szenzációhajhász könyveket. A könyvei mögött nem áll alapos kutatómunka, a téma feldolgozása. A magyar hadtörténész közösség nem ismere el és nem tartja a részének. Szvsz itt forrásként hivatkozni rá gáz. – VargaA ^vita 2009. március 2., 10:21 (CET)Válasz

Megjegyzéseim forrása "Zsukov a hadvezér" c. dokumentumfilm, ahogy már korábban is említettem, amit legutóbb 2009.február 22-én vetített az orosz állami televizió a hadsereg napja előestéjén. Egyébként megnéztem a német Vikipédiát és ott sokkal reálisabb képet adnak Zsukovról és szerepel az általam igen hiányolt két tétel (fegyverletétel és Berija letartóztatása) Elnézést, megtaláltam az általam javasolt szöveget az ellenőrizetlen változatban. Ha már újra jelentkeztem megjegyzem, hogy a mészáros jelzőt kicsit óvatosabban javaslom hangsúlyozni, ugyanis Sztálin hadbíróság elé állíttatta a visszavonuló tábornokait és volt akit főbe is lövetett. A főmészáros tehát Sztálin volt. Zsüri (azt, hogy mikor jelentkezem be és mikor nem az koromból eredő feledékenyíségből ered, elnézést) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.84.157 (vitalap | szerkesztései)

Felelősség, jellem, valóság[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt7 hozzászólás3 résztvevő

Olyat viszont ne írjunk már a cikkbe, hogy Zsukov semmiről sem tudott. Dehát könyörgöm, vezérkari főnöke volt a Vörös Hadseregnek! Ki a felelős a - szovjet oldalról nézve - katasztrófának 1941-ben? Hát ki hajszolta előre a csapatokat közvetlen a határra? Kinek a parancsára állították ék alakba őket? Ki nem engedte viszonozni a tüzet? Holmi őrnagyok? Nem, ezt mind maga Zsukov tette. Persze, ez kényelmetlen számára, de bizony így volt.

Másrészt azt is javítottam, a moszkvai csatát nem is Zsukov kezdte. Ezt ki írta? Az bizony Vlaszov tábornok volt, Zsukovnak ugyan nem sok köze volt hozzá. Most olvastam az emlékiratait, (Emlékek és gondolatok - furcsa, tükörfordítása Bismarck Gedanken und Erinnerungen című művének), ez épp a brezsnyevi-éra alatt kiadott mű. A moszkvai csatánál, hogyhogy nem, Zsukov nem emlékszik arra, hogy ki volt a 20. hadsereg vezetője, aki az egész támadást megindította és a siker neki volt köszönhető. Feledékeny ez a Zsukov. :D De arra emlékszik, hogy ki volt az a huszadrangú légvédelmis, aki Vjazmánál lelőtt egy német bombázót. :) Arra sem emlékszik, hogy Sztálingrádhoz sem sok köze volt, a terveket Rokosszovszkij és Csujkov dolgozta ki, ő csak a végére ért oda. Ejnye-bejnye. :) Az is kimaradt neki, hogy mikor Cserkaszinál kitörtek a németek, Sztálin lefokozta, egyszerű hadseregparancsnokká. Szóval ne értékeljük már túl ezt a Zsukovot, meg ez is badarság, hogy törődött a katonáival, fenét törődött, honvédelmi miniszterként működése után pl. több mint egymillió ki nem osztott érdemrendet találtak utána. Ez egy bolsevik pártpropagandának jó, de a valósághoz semmi köze. Konyev, Csujkov, Rokosszovszkij hanem annyira, vagy még tehetségesebbek voltak, csak őket nem ajnározták ennyire. Szóval azért nem kell az egekbe emelni, volt még jópár hasonlóan tehetséges szovjet főtiszt. – Tobi ^Üzi :) 2009. március 3., 12:46 (CET)Válasz

Mondd csak, ezt mind a Zsukov emlékirataiból olvastad ki? Mármint azt, amit nem írt bele?

És arról nem hallóttál, hogy a szovjet katonai és politikai rendszerben (is) a vezérkari főnöknek volt(ak) főnöke(i)? A katonai doktrinát ki határozta meg? Ő, vagy valaki(k) máshol?

Egy, kettő, vagy akár három könyv szemelvényezése helyett inkább egy-két másodlagos forrást kellene elővenni. A világháborúról és Zsukovról bőséggel rendelkezésre áll az is.

– Peyerk ^vita 2009. március 3., 18:00 (CET)Válasz

Fájni fog, a doktrínát Zsukov adta ki, ő írta alá. A Második Világháború Képei (1986-os kiadás) első fejezetében le is van írva a párbeszéd (az eléggé másodlagos feldolgozás), hogy Zsukov javasolja Sztálinnak, mire ő annyit mond, hogy akkor adják ki. Egy embernek az emlékiratai (ahol általában a Szerző mindig kedvezőbb képet akar festeni magáról, mint a valóság), az csak azért elég jelentős támpont, nem? Amúgy Vlaszovot maga a szovjet történetírás is elhallgatta, ez tény. Ettől függetlenül tartom: Zsukov egyáltalán nem volt tehetséges főtiszt, nálánál sokkal jobb parancsnokok voltak, akiket fentebb is felsoroltam. Egy, csak egyetlen egy olyan csatát mondj, ahol a nagy vezér nem túlerőben harcolt. És lejjebb veszem a követelményt, nem kell, hogy győztes csata legyen. :D Mert nem az a nagy hadvezér, aki 3-4-szeres túlerőben képes elfoglalni Berlint, hanem aki mondjuk hátrányban veri meg ellenfeleit. Ilyenre is akad jó pár, mondjuk egy Rommel, Guderian, egy Rokosszovszkij, egy Patton. :) És Peyerk, vedd figyelembe, hogy nem írtam most ezeket bele, csupán átjavítottam a cikket, mivel láttam, te is megpiszkáltad, de még utána is maradt bőven munka. És még lenne is! – Tobi ^Üzi :) 2009. március 3., 19:30 (CET)Válasz

Neked nyilvánvalóan fogalmad sincs arról, mit jelent a katonai doktrina kifejezés. Ezzel nekem itt vége. Az a bátorság, amivel véleményt alkotsz és az az erőszakosság amivel ezt kizárólagosan meg akarod jeleníteni, megdöbbent engem. Olvass még sokat és írj még sok olvasónaplót. – Peyerk ^vita 2009. március 3., 23:17 (CET)Válasz

Ad notam Zsukov felelőssége és jó olvasmányok, épp most van sajtó alatt Andrew Nagorskinak a moszkvai csatával foglalkozó kitűnő monográfiája (The Greatest Battle, A legnagyobb csata), az például bőségesen tárgyalja (és elég frissen) Zsukov szerepét a honvédő háború első szakaszában. Bennó^fogadó 2009. március 3., 23:27 (CET)Válasz

Peyerk, jó lenne, ha már nem tudsz mit mondani, akkor ne sértegetnél. Mert azt hiszem, én se tettem. Úgyhogy én ezt itt nem is akarom folytatni. – Tobi ^Üzi :) 2009. március 4., 11:35 (CET)Válasz

Nem sértegetlek, tényeket írok. Te meg jó lenne ha nem játszanál minden egyes alkalommal sértődőst, amikor kifogysz. Nézz utána, mit jelent a katonai doktrina, és gondolkodj el azon, hogy ha az épp aktuális, a szakma által nem sokra becsült olvasmányod "gondolatait", állításait szajkózod, attól lesz-e saját véleményed a világ dolgairól. Tudod, véleménye mindenkinek van egy. – Peyerk ^vita 2009. március 4., 23:30 (CET)Válasz

Minden személyeskedés nélkül meg kívánom állapítani, hogy a szócikk eredeti változata sok a bulvársajtón alapuló, Zsukovot negatív színben feltüntető megállapításokat tartalmazott. Remélem, hogy az én megjegyzéseim is hozzájárultak a kissé tárgyilagosabb összeállításhoz. Sajnos még mindig maradt nem odavaló állítás. Kizárólag az objektivitás érdekében szükségesnek tartom a következők helyesbítését:

1. Nem Zsukov felelős a háború kezdetén azért, hogy a német provokatívnak vélt ágyúzásra válaszul nem engedték a tűz viszonzását. Ez Sztálin utasítása volt.

2. Konyev nem volt sem ellenfele, sem riválisa Zsukovnak. A háború kezdetén Zsukov mentette meg a hadi törvényszéktől Konyevet azzal, hogy kinevezésénél ragaszkodott ahhoz, hogy Konyevet az ő helyettesének nevezzék ki.

3. Rosszindulatú állítás Zsukovot mészárosnak titulálni. Kétségtelenül ragaszkodott ahhoz, hogy a német támadásokat minden áron meg kell állítani, de ezt nem a saját sikere, hanem a front összeomlása elkerülése érdekében. A visszavonulást elrendelő tábornokokat egyébként Sztálin hadi törvényszék elé állíttatta, aminek főbelövés is lehetett a vége.

4. Zsukovnak semmi köze sem volt a műkincslopásokhoz. A háború utáni leváltásának oka Sztálin féltékenysége volt Zsukov nagy népszerűsége miatt. zsüri 2009.márc.8.

Én olyat hallottam hogy Zs. a Sztálini tisztogatásokat csak adminisztrációs hiba miatt élte túl...

Emberélet[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Nyilvánvaló ellentmondást ne írjunk bele! Hol számított az emberélet?? Legalább nyilvánvaló hülyeség ne kerüljön már bele! Hol számított az emberélet annak a Zsukovnak, aki a Berlini csatában majdnem az összes páncélosát belehajszolta a halálba és egyetlen délelőtt alatt Seelownál katasztrofális veszteséget szenvedett? Vagy számított Leningrádnál, vagy akárhol? Hol van a forrásban leírva (még oldalszám sincs), hogy igyekezett minimalizálni a veszteségeket? Először szerepel a tagmondatban, hogy mindenáron, majdhogy igyekezett minimalizálni... Peyerk, olvasd már át a német változatot (az elég jó), mert ott nem nagyon a te álláspontodat osztják ebben... Ez nem maradhat benne, egyszerűen a történelem teljes megcsúfolása lenne. És bizony ott ott van az atomkísérlet is, amiről írtam... – Tobi ^Üzi :) 2009. március 10., 17:22 (CET)Válasz

Az elhangzott rosszindulatúan-tévesen írottakat ellensűlyozva az alábbiakban idézem az Orosz Hírek kiadványnak a II.világháború befejezésének 64.évfordulója alkalmából megjelent cikkét:

Zsukov Marsall, feketén-fehéren

Zsukov halott, igaz ügyért soha többé már ő se kelne hadra. Orosz históriánk lapjaira más is került, ki bátran lépve a meghódított fővárosokba, a sajátjába félve tért haza.

(Joszif Brodszkij: Zsukov halálára)

(Baka István fordítása)

Georgij Konsztantyinovics Zsukov (1896 – 1974) szovjet hadvezér, a Szovjetunió marsallja, védelmi miniszter (1955-1957). Sztálin halála után 1955-57-ig védelmi miniszter volt, majd 1957-ben kizárták a Kommunista Párt Központi bizottságából, minden posztjáról eltávolították és 1958-ban nyugdíjba küldték. A nép szemében hős volt, sok egymásnak is ellentmondó legenda kering róla, például, hogy ő lőtte le Beriját. Szegényparaszti családba született, de nagyon jó tanuló volt, az egyházi iskolát kitüntetéssel végezte. Már a cári hadseregben sikeres volt, az első világháborúban kétszer is kitüntették a György-kereszttel. Nem igaz tehát, hogy fehérgárdista tábornokként állt át a vörösökhöz. A cári hadseregben altiszt volt, amint pedig megalakult a Vörös Hadsereg, 1918-ban csatlakozott hozzá, majd belépett a kommunista pártba is. A polgárháborúban tehát már a vörösök oldalán harcolt a híres lovas hadseregben. A 20-as 30-as években folyamatosan továbbtanult a katonai akadémián, közben egyre újabb megbízatásokat kapott. Gyorsan emelkedett a ranglétrán. Ő volt a páncélos hadosztályok felállításának élharcosa. 1937-38-ban egy pártgyűlésen bizonyos aktivisták megvádolták, hogy „ellenséges és kártékony módszereket alkalmaz a kádernevelés területén”, de végül megúszta a sztálini tisztogatásokat. 1938-ban a Távol-keletre vezényelték, a japánok ellen harcolt Mandzsúriában. A Halhin-Gol folyó melletti csatában Zsukov először használt páncélos harckocsikat az ellenség bekerítésére és megsemmisítésére, ezzel megelőzve a németeket, akik csak 1939. szeptember 1-jén alkalmazták először sikeresen ezt a taktikát. Ezért kapta meg Zsukov először a Szovjetunió Hőse kitüntetést. 1940-ben a tábornoki rangban érte a német támadás híre. A támadás felkészületlenül érte a Vörös Hadsereget, ráadásul Sztálin életében először békés hangulatban lehetett, ugyanis megtiltotta, hogy viszonozzák a tüzet. Zsukov emiatt többször is konfliktusba keveredett a katonai vezetőkkel, sőt állítólag magával Sztálinnal is. 1945-ben Zsukov marsall vezette a 1. belorusz frontot, amely az 1. ukrán fronttal együtt szabadította fel Varsót, majd tovább haladt nyugat felé. Az 1. belorusz front Zsukov vezetésével vett részt a berlini offenzívában és a másik két fronthoz viszonyítva aránylag kevés embert veszítettek. Moszkvai idő szerint 1945. május 9-én Németország feltétel nélkül kapitulált, Zsukovot pedig kinevezték a németországi szovjet csapatok parancsnokának. 2009.05.09. zsüri