Vita:Gömörsíd

Magyar neve

A község magyar uralom alatti utolsó hivatalos neve Gömörsid volt, rövid i-vel. A rövid és a hosszú i közötti ingadozás gyakori, de a Wikipédián az utolsó hivatalos magyar nevet használjuk a mai Magyarországon kívüli, de a 20. században magyar uralom alatt állott településeknél.

A hosszú í-s verzió min alapul?

– Peyerk ^vita 2010. december 21., 11:05 (CET)

Továbbra is kérdezem: a hosszú í-s verzió min alapul? Az összes magyar helységnévtárban rövid i-vel szerepel, és ugyanígy van írva minden mai szakkönyvben is, ami helységnevek történeét dolgozza fel. Ez olyannyira következetesen érvényesül, hogy az 1882-es helységnévtárban kifejezetten így fordul elő: Sid (Séd).

A kiejtéshez ennek vajmi kevés köze van, nem példa nélküli hogy máshogy írják és mondják a magánhangzóhosszúságot. – Peyerk ^vita 2010. december 26., 23:01 (CET)

Nem erősködöm tovább, ha valahol rövid i-vel írják, nem értenek hozzá, nyilván mit sem törődnek etimológiájával. A tótok vajon honnan szedték a mai hivatalos "Šíd" formát? Nyilván van - legalább - fülük. (Amint az oláhok Oradeájából is kihallik az eredeti Várad.) Tudnék számtalan, aktuális forrást, de megelégszem evvel (sic!) az eggyel:

http://magyarsag.mti.hu/polgarmesterek/3261095/gomorsid_kozseg-losonci_jaras

Foglalkozz, kérlek, inkább olyan témákkal, amelyekhez jobban értesz, bizonyára számos van. Üdv. pótlólag nevesítve: – Paxfax ^vita 2012. június 15., 17:39 (CEST)

Ha mondjuk csak feleannyira értenél a témához mint én, akkor valószínűleg sikerült volna megértened mindazt, amit eddig leíram és kérdeztem, nem hoznád ide az etimológia kérdését, a szlovák névváltozatot és nem fecsegnél román helynevekről. Az MTI nem forrása magyar településneveknek, főleg nem össze-vissza írt szlovák-magyar nyelvű szövegével. Továbbra is kíváncsi vagyok, mikor és ki állapította meg a hosszú í-s nevet. – Peyerk ^vita 2010. december 28., 16:45 (CET)

Inkább itt fejezném be ezt a parttalan vitát. A séd (patak) származtatást nem én kreáltam, eddig senki sem törölte a szócikkből. Az é-ből nem hiszem, hogy a rövid i-s módosulásnak bármilyen létjogosultsága lenne, hacsak nem a régi tipográfiai korlátok átvétele (pl. a Fényes-korabeli czimerben). Az 1991-es népszámlálási jelentésben valóban még a régi, helytelen, logikátlan és a szájról-szájra terjedéstől független rövid i-s formában szerepel. DE! a 2001-es jelentés (http://www.foruminst.sk/hu/11/telepulesek/7/2001_es_nepszamlalasi_adatok/1/1462/gomorsid) már a helyes, hosszú í-s. A 2011-es évben is megtartották: http://www.foruminst.sk/hu/11/1/6/regiofejlesztes_forrasai/18/982/gomorsid. Tudom, hogy (még) vannak megmagyarázhatatlan röviden írt magánhangzók (pl. árboc), de ezek is nyilván idővel követni fogják a kiejtést, ahogyan a sokáig hivatalosan erőltetett frisseség fölött, 30 év után győzött a frissesség. A köznyelvi ejtés - jórészt - amúgy is a kelet-magyarországi tájnyelvi ejtést mintázza. Abban még az ige i-je is hosszú.– Paxfax ^vita 2012. június 15., 17:39 (CEST)

A vitalapodon már leírtam részletesen mindent.

Amit írsz, az részben megalapozatlan spekuláció (az é - i hangváltakozás lehetetlenségéről vagy a 19. századi "tipográfiai korlátokról"), részben a források semmibe vételét jelenti (a rövid i-s forrásokról egyszerűen nem veszel tudomást, beleértve a 20. századi hivatalos névmegállapítások általad valószínűleg nem is ismert anyagait), részben pedig figyelmen kívül hagyja azt, hogy a hosszú í-s változat a (cseh)szlovák uralom alatt terjedt el, tehát éppenséggel lehet a szlovák név és nyelv hatása.

Mivel a lényeget a források alapján egyszerűen el lehet dönteni, ezért ennél többet a továbbiakban valóban nem ér a dolog. Persze az ellentmondó források súlyozása szakmai kérdés, amiben dűlőre kell tudni jutni.

--Peyerk ^vita 2012. június 15., 23:21 (CEST)