Vita:Felső-Fehér vármegye

Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Hkoala (vita), értékelés dátuma: 2015. augusztus 7.

Erdéllyel kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Székhelye

Az 1876-os megyerendezés előtti utolsó helységnévtár (az 1873-as) Erzsébetvárost jelöli meg székhelyként. Régebbről nem találtam most hirtelen eredeti forrást, változhatott akár többször is.

– Peyerk ^vita 2008. február 3., 21:43 (CET)

A Martonfalva biztos, az 1800-as kezdődátum nem. Nem emlékszem, pedig lehet, hogy már Benkő József (teológus) is Martonfalvát írja székhelynek.

“...oly elhagyatott faluban, mint Szászmártonfalva, egyik megye sem tartotta megye- és tiszti-gyűléseit. Különös, hogy éppen ezen nyomorú faluba építették a megye praetoriumát, ahol sem megfelelő lakások, sem élelmiszerek, sem boltok, sem iskolák nem találtatnak." (Bisztray Károly: A régi Erdély. Bp., 1948, 206.) De mikor hozták létre? http://www.hetfalu.ro/lapok/02_h02.html – ez meg egy jó összefoglaló, de itt sem említik. – Auguste 2008. február 3., 23:23 (CET)

"1787: Die Bewohner protestieren beim Gubernium gegen das Vorhaben, den Amtssitz des Oberweißenburger (Oberalbenser) Komitats nach Martinsdorf zu verlegen. 1790 erhalten sie einen abschlägigen Bescheid.

1800 zieht die Oberbehörde des Oberalbenser Komitats endgültig in die in Martinsdorf errichteten Gebäude ein und bleibt dort bis 1849. Martinsdorf ist damit Vorort des Oberalbenser Komitats." forrás: [1]

Különben a helységről már van magyar szócikk, csak épp Mártonfalva néven. – Auguste 2008. február 3., 23:32 (CET)

Martonfalva mindig ezen a hivatalos néven szerepel a helységnévtárakban (1873-tól), bár eleinte említésre kerül a Mártonfalva, Szász-Mártonfalva névváltozat. Emiatt a Mártonfalva cikk címének indokoltsága legalábbis kétséges.

Másrészt viszont a korábbi névváltozat éppen akkor még élő lehetett, amikor a falu megyszékhely volt. Egyébként egyik névváltozatban sem fordul elő a háromkötetes Erdély története helységnévmutatójában, ami lalábbis meglepő.

FF. vm. létrejöttére különböző évszámok fordulnak elő e cikk történetében, azért töröltem pket, mert ellentmondásosak voltak. Megbízhatóbb forrást én sem találtam, a kiegyezés előtti korszak, és különösen Erdély nekem eléggé kiesik az érdeklődési körömből és így a kézikönyvtáramból is.

A Hétfalu honlapon lévő szöveg érdekes, de a térkép szerintem pontatlan. A legnyugatibb vörös folt Szebentől nyugatra (Ecsellő) 1873-ban Alsó-Fehér megyéhez tartozott. Persze lehet hogy korábban nem.

– Peyerk ^vita 2008. február 4., 00:02 (CET)

Állandó megyeszékhelyről beszélni Magyarországon 1723 előtt anakronizmus, Erdélyben nem tudom mi volt a helyzet. – Peyerk ^vita 2008. február 4., 00:04 (CET)

Szerintem később és Erdélyben is anakronizmus. Nagyobb megyék monográfiáiban gyakran olvasni, hogy adott településeken mikor tartottak megyegyűléseket és gyakran a célra megfelelő nemesi kastélyokban vagy uradalmi épületekben is tartottak. Ebben az esetben az látszik, hogy a Gubernium rendeletére itt egy megfelelő épületet emeltek és mindig ott tartották a tisztújító üléseket és a tanácskozásokat. Más forrásokból az is kiderül, hogy a rezidens vármegyei tisztikar eléggé módosított is a helység nemzetiségi arculatán. Mondjuk egy ilyen szétterjedt megyénél fontos a központi fekvés. – Auguste 2008. február 4., 01:09 (CET)

Magyarországon az 1723:LXXIII.tc. előírta az állandó székhely (megyeháza) létesítését, attól fogva tehát ez nem anakronizmus. Lásd a megyeszékhely cikket. Erdélyben az unió előtti helyzetről fogalmam sincs.

– Peyerk ^vita 2008. február 4., 01:26 (CET)

alapítás éve

Kedves Peyerk! Mielőtt rákérdeznél: az adatokat itt találtam. – Auguste 2008. február 24., 09:49 (CET)

Ismerem ezt az adatot és forrást, de nem véletlenül írtam korábban szerk. összefoglalóban, hogy ellentmondó adatok vannak: ugyanez a lexikon az Alsó-Fehér vármegyéről szóló cikkben azt írja, hogy az 1744-ben vált le az addig egységes Fehér vármegyéről. Máshol az szerepel, hogy a két megye 1765-ben kapott külön főispánt, ez viszont megintcsak arra utal, hogy korábban kettéváltak. Kellene valami jobb forrás.

A területdarabok számával hasonló a helyzet, ugyanezen lexikon a Fehér vármegye cikkben azt 13 szigetből állónak mondja. Valószínűleg ez a szám többször változhatott területi módosulások miatt, ezért konkrét számot nem érdemes a cikkben megjelölni. Az 1873-as helységnévtár alapján rajzolt térképemen történetesen 18 vagy 19 darabot számolok, de ez nagyon függ attól, mennyire térnek el az 1873-as községhatárok az 1914-estől, ugyanis én az utóbbiakat használtam a térképezéshez.

– Peyerk ^vita 2008. február 24., 11:31 (CET)

Hát igen. A Katolikus Lexikon vsz. megbízható, amikor az egyházszervezet történetéről van szó, egyébként kevésbé, az általa használt terminusok pedig néha egyszerűen botrányosak. – Auguste 2008. március 15., 15:50 (CET)