Vita:Elektroncső

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt VillanyGabi 14 évvel ezelőtt a(z) Kivágás témában
Ez a szócikk témája miatt az Informatikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Pkunk (vita), értékelés dátuma: 2023. április 25.
Informatikai szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Összefésülés[szerkesztés]

Szerintem et a lapot meg kéne fésülni, és öszevonni a rádiócső, és vákumcsö címszavakkal. Holnap nekikezdek Duhos vita 2008. november 22., 20:15 (CET)Válasz

Ha értesz hozzá, nagy örömmel fogadjuk. :) SyP 2008. november 22., 23:46 (CET)Válasz

Folyamatban, de lassan, mert sok a forrás. Érdekes kérdés, hoy rövid szócikk legyen, hiszen elavult, vagy analitikus, mivel nem nayon ismert téma. (én ez utóbbi mellett tettem le a voksom) – Duhosvita 2008. november 25., 11:08 (CET)Válasz

Kivágás[szerkesztés]

Az Elektronika szócikkből kikerült:

  • Kételektródás elektroncső, mely anóddal, és katóddal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyeket az anód pozitív feszültsége esetén begyűjti. Negatív anódfeszültség esetén ez nem következik be. Ezáltal az áramot létrehozó elektronáramlás csakis a katódtól az anód felé folyhat.

Alkalmazási területe: Elektroncsöves hiradástechnikai készülékek hálózati tápegységében egyenirányítás Például UY22, UY1N, AZ 1, AZ4, AZ21, EZ80, EZ81, valamint kisjelű egyenírányítás, AM-FM demodulálás. Például PAB(C)80, EAB(C)80, EB(F)80, EB(F)89, EB(L)21. Ma már nem használatos.

  • Trióda: háromelektódás elektroncső, mely anóddal, katóddal, és vezérlőráccsal rendelkezik. A villamosan fűtött katódból elektronok lépnek ki, melyek a pozitív feszültségre kapcsolt anódba csapódnak, de ezt megelőzően áthaladnak a vezérlőrács spíráljai által létrehozott erőtéren is. Ennek változtatásával befolyásolhatjuk az átáramló elektronok mennyiségét, vezérelhetjük az anódáramot. Tehát a trióda aktív elem, és régen, főleg hangfrekvenciás feszültségerősítő fokozatokban, és URH fokozatokban használták. Például ECC40, ECC80, ECC81, ECC82, ECC83, ECC85, EC92, PCC88, PCC189.

Hátha jó valamire... VillanyGabi vita 2009. május 22., 21:30 (CEST)Válasz

Hangolásjelző[szerkesztés]

Emlékeim szerint a hangolásjelző nem így működik. A szócikk ezen része hibás, hiányos. A hangolásjelző cső inkább tetródára hajaz. L. pl. itt is: http://www.elektroncso.hu/cikkek/hangj.php Effendi üzenőlapja  2014. november 4., 21:34‎ (CET) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Szócikkből áthelyezve a vitalapra[szerkesztés]

J. P. Ross ? Talán a magyar származású Eugen Reisz nevű személyre gondol a tisztelt szerző? Mellesleg ő volt Robert von Lieben - és nem R. Leiben - egyik killégája, aki a Lieben-cső fejlesztésében szerepet vállalt. A fenti elírásokat kéretik javítani. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 188.6.160.240 (vitalap | szerkesztései) 2015. augusztus 25., 13:56