Vita:Duna–Tisza köze
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! |
| Születő | Ez a szócikk születő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. |
| Nélkülözhetetlen | Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. |
| Értékelő szerkesztő: Torini (vita), értékelés dátuma: 2011. június 20. | |
A régió meghatározása[szerkesztés]
A régió meghatározását lásd itt: [1] (PDF!)
– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Adapa (vitalap | szerkesztései) 2006. június 12., 18:28
Értelmetlen szövegrészlet[szerkesztés]
Idézet: "*Budapest, de Budapestet nem lehet elválasztani, de ha azt mondták, hogy ottvan, akkor nincs ott." Idézet vége, nekem ez nem tiszta teljesen. Nbcee vita 2010. január 10., 02:26 (CET)
Lektor sablon[szerkesztés]
A táj elhatárolása tudományáganként változó, és ennek a cikkből világosan ki kellene derülnie. Szerintem egyébként Eger semmilyen tekintetben nem fekszik a Duna-Tisza közén, de ha van is olyan szakterület, ami oda sorolja, akkor az elég speciális nézőpont kell legyen. A köznapi használatban szerintem már a Jászságot se nevezik Duna-Tisza közének, csak Pest megye alföldi részét és az attól délre a két folyó közti területet. – Peyerk vita 2016. január 31., 19:59 (CET)
Szerintem komoly félreértés van itt, amit nem old fel a lap. Két teljesen különböző értelme van a névnek, tudomásom szerint. 1. A Trianon utáni Magyarország hármas felosztása szerint a Duna és a Tisza magyarországi szakaszai (pontosabban: a Duna az Ipoly-torkolattól a szerb-horvát-magyar hármashatárig, illetve a Tisza Záhonytól Tiszaszigetig) határozzák meg a Duna-Tisza-közét. Ebben a tág értelemben a teljes Északi-középhegység idetartozik. 2. Szűk értelemben a Duna-Tisza-közi homokhátság az Alföld nagytájunk része, így a 200 méteres szintvonalnál magasabb térszínek semmiképpen nem tartoznak ide.
A településföldrajzi felsorolás egy bővebb értelemben fogant, hiszen - Gyöngyös révén - a Kékes-tető is része a Duna-Tisza-közének. Másutt az alföldi középtáj határait, jellegét kapjuk meg.
Szerintem a tágabb értelem a helyes, de utalni kellene arra, hogy más értelme is van a névnek - ami külön lapot érdemel.
Fogalmi zavar[szerkesztés]
Szerintem komoly félreértés van itt, amit nem old fel a lap. Két teljesen különböző értelme van a névnek, tudomásom szerint. 1. A Trianon utáni Magyarország hármas felosztása szerint a Duna és a Tisza magyarországi szakaszai (pontosabban: a Duna az Ipoly-torkolattól a szerb-horvát-magyar hármashatárig, illetve a Tisza Záhonytól Tiszaszigetig) határozzák meg a Duna-Tisza-közét. Ebben a tág értelemben a teljes Északi-középhegység idetartozik. 2. Szűk értelemben a Duna-Tisza-közi homokhátság az Alföld nagytájunk része, így a 200 méteres szintvonalnál magasabb térszínek semmiképpen nem tartoznak ide.
A településföldrajzi felsorolás egy bővebb értelemben fogant, hiszen - Gyöngyös révén - a Kékes-tető is része a Duna-Tisza-közének. Másutt az alföldi középtáj határait, jellegét kapjuk meg.
Szerintem a tágabb értelem a helyes, de utalni kellene arra, hogy más értelme is van a névnek - ami külön lapot érdemel.