Vita:Balázs Árpád (dalköltő)
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt az Erdély-műhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
Szerkesztetlen szöveg ideiglenes idehelyezése[szerkesztés]
Abgaspar1 szerkesztő 2016. június 2., 21:50-i bejegyzése, szerkesztetlen szöveg a cikk után egy tömbben hozzáfűzve. WP-konform bedolgozás céljára ide átmásolom. Akela vita 2016. június 6., 10:34 (CEST)
Gáspár Attila: Balázs Árpád, zilahi nótaszerző és kora.
Halálának 75-ik évfordulóján emlékezünk a nótaszerzőre, a zilahi EMKE-ben, a Márton Gyula Centenárium keretében. EME_Vándorgyűlés_Zilah_Nagymon_20160506_07
Balázs Árpád zilahi nótaszerző és kora
Balázs Árpád zilahi nótaszerző Kolozsváron született, Balázs Endre tartalékos főhadnagy, távirdafőnök és Szijjártó Jozefin öt gyermeke között, középsőként. Zenei és jogi tanulmányait szülővárosában végezte. Korán felfigyeltek zenei tehetségére és tizenkét évesen hegedülni tanult a városi konzervatórium jó nevű hegedűoktatójától, Farkas Jánostól, majd zenelméletet-szolfézst és zeneszerzést tanult a színház sikeres karmesterétől, zeneszerzőjétől, Farkas Ödöntől. Felmenői őshonos kolozsváriak voltak, igen sokan zenéltek családjában. Édesapja jól fuvolázott, anyai nagybátyja, Szijjártó Ferenc pénzügyi tanácsos pedig évtizedekig vezetett egyházi kórust, majd nyugalomba vonulásától késő öregkoráig vezényelte, oktatta a zeykfalva-kaláni vasgyár dalárdáját.
Tizenhét évesen, diákként mutatkozik be nyilvánosan előadóművészként és zeneszerzőként, saját hegedűre írt műveit és nótáit mutatja be egy kolozsvári diák-rendezvényen. Ettől kezdve igen gyakran szerepel nótaesteken, diák összejöveteleken. Beiratkozik a Jogi Egyetemre és jogászként is gyakran szerepel diákrendezvényeken. Szoros barátság fűzi br. Bánffy Györgyhöz (a szilágysomlyói parlamenti képviselőhöz), aki híres zongoristaként szerepel (a Kék nefelejcs szerzője) és br. Wesselényi Ferenchez. Tanulmányai befejezése után Zilahra kerül, a vármegyéhez, Árvaszéki ülnök- (jegyző-) ként, és óraadó tanár lesz a Református Kollégiumban, mely tényről így ír Kincs Gyula a Kollégium 1903-1904-ik évi Évkönyvében: „a 12 tagú diákzenekart Balázs Árpád vezeti most már hatodik éve”. A diákzenekarral minden iskolai ünnepségen fellépnek és számos városi rendezvény fő- vagy kísérő-szereplői. Itt indul el híres nótaszerzői karriere, itt születik első országosan ismertté vált nótája 1902 márciusában, a Gyere velem akáclombos falumba kezdetű népies műdal, Fényes Lóránd versére. (Fényes Lóránd ettől kezdve szövegszerzője lesz, számos nagysikerű közös nótájuk született zilahi éveikben.)
Nemrégen még igen elevenen élt a zilahiak emlékezetében Balázs Árpád. Alkalmam volt olyan személyekkel beszélgetni, akik olyan „hiteles emlékeket” meséltek, amelyeket gyermekkorukban szüleiktől hallottak, és most úgy mesélték el, mintha ők is szereplői lettek volna az eseményeknek. Balogh Lajos (1924-2003. Szeptember 6, a Kraszna utca 13 sz. alatt lakott) arról mesélt, hogy a mostani Porolissum-szálló helyén egy oszlopos, vaskerítéssel körülvett ház állott. Ezen a kerítésen ülve írták, az ugyancsak zilahi tisztviselő-költővel, Antal Ivánnal, szerenádozás közben nótáikat. Az 1980-as években fiatalon elhunyt Dózsa György (egykori zilahi földbirtokosok leszármazottja) azonosítani tudta azt a boros hordót is, amelyen ülve szerezte nótáit Balázs Árpád a Szegedi család borospincéjében. Erdei Erzsébet- képzőművész, a Református Wesselényi Kollégium és a református Leánygimnázium (ma S.Barnutiu Általános Iskola) egykori rajztanárnője pedig arra emlékezett, hogy a nótaszerző igen népszerű és megbecsült polgára volt Zilahnak. Felkarolta a műkedvelő színi előadásokat tartó csoportokat, cigányzenészeket és egy igen jó együttest szervezett a híres zilahi cigányprímás Rácz Gyuri bandájából, – amelyben Paladi János nevelőapja „másodprímás” volt, amit ma szekundásnak nevezünk, – akiknek aztán Erdélyi hangversenykörutat is szervezett. Ady Endre szelleme is elevenen élt Zilahon, főleg a Kraszna utcaiak emlékezetében, hiszen ott lakott a sógora – a Szilágylompért-i Séra Gyula házában, amelyet nemrég megvásárolt a Szilágy Társaság és Ady-emlékházzá alakított. Ady is számon tartotta barátként a híres nótaszerzőt, annyira, hogy ismerték egymás „nótáját”, mert akkoriban mindenkinek volt kedvenc magyar nótája. Paladi Jánosnak a Rácz Gyuri fia (gyermekkori jó barátja volt, ő) mondta, hogy az Ady nótája így szólt: „Kocsmárosné, még egy iccét, / Te meg cigány, gyere idébb! / Húzd el nékem azt a nótát csendesen, / Volt nékem egy aranyhajú kedvesem.//” Az Ady Endre másik kedves nótáját is megemlítette: „Befújta az utat a hó, / Céltalanul fut a fakó, / Eleresztve a kantárja / Búbánatos a gazdája. / Betyárgyerek volt az apám / Öregapám sem különben,/ Becsületes, igaz ember / hogy lett volna énbelőlem?”// (Lásd Bányavidéki Új Szó, 613 sz. 1999.01.22. 4. old.) Ady Endre az 1909-ben megjelent Szeretném, ha szeretnének című kötetében Balázs Árpádnak dedikálta a Zilahi ember nótáját, amit meg is zenésített, be is mutatott a Magyar Rádióban.
Számos híres nótát szerzett Zilahon, országos hírnevet szerzett ezekkel magának és a költőknek is. Akkoriban még nem volt sem villany, sem rádió, így a népdalok és nóták is kizárólag csak előadások útján, mulatságok alkalmával váltak ismertté. Mivel számos Petőfi verset zenésített meg, ezzel magyarázható Petőfi rendkívüli ismertsége, népszerűsége a Szilágyságban: Befordultam a konyhára, Fa leszek, ha fának vagy virága, Rózsabokor a domboldalon, Reszket a bokor, mert madárka szállott rá, A hegyoldalt venyigesor takarja. Dalt írt a Z(ilahi) Balázs István, Éltető Ákos, Antal Iván, Farkas Imre, Fényes Loránd, Ady Endre verseire. Számos híres nótáját tartja számon ma is a nótakedvelők tábora: Nem tudok én néked csak virágot adni; Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki; Akit én szeretek nem való közétek; Rácsos kapu, rácsos ablak, (énekeljük közösen); Most még hideg van; Debrecenbe voltam; Egy csillaggal beszéltem; Gyere haza kincsem; Gyere velem az erdőbe; Kantinosné angyalom; Két babonás szép szemednek; Minden mulandó e világon; Mit keres a temetőbe; Levelem, levelem; Nem jön levél, hiába várom; Levelet hozott a posta; Piros pettyes ruhácskádban (Éltető Ákos versére); Valakinek muzsikálnak; és még sokáig sorolhatnók a szép nótákat, hiszen 200-nál több nótája jelent meg az évek során. Első nótásfüzetét Zilahon adta ki 1905-ben, és még hat igen népszerű nótásfüzete jelent meg budapesti éveiben, ugyanis 1920-tól, a vármegye-rendszer megszűnésével Budapestre került, a Belügyminisztériumban lett jogász, és egyidejűleg a Petőfi Társaság tagjává (majd alelnökévé) választják és a Rádió Újságot szerkeszti haláláig (1938-1941 között). 1925-ben indult be a Magyar Rádió adása, itt sokszor énekelte, hegedülte nótáit, amelyeket a zilahiak is nagy érdeklődéssel hallgattak, követtek. (Erdei Erzsébet tanárnő visszaemlékezései szerint: „Nem volt nagy hangja, de annál behízelgőbben, egyéni módon tudta előadni saját nótáit. A hegedűjátéka viszont igen művészi, mintaértékű volt minden muzsikus számára.”)
A korszak társadalmi, politikai kérdései is jelen vannak a nótaszerző műveiben. A diákélet (Álmodtam a szerelemről), betyárvilág (Vasraverve most visznek a vármegyeházára), a szerelem (Rózsabokor a domboldalon, Fa leszek, ha fának vagy virága, Itt hagyom a falutokat, Nem tudok én néked csak virágot adni, Engem szeress, Mikor két szem összekacag, Szeretnék május éjszakákon, Valakinek muzsikálnak, Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki), társadalmi rangkülönbség helyzete (Az alispán leánya, Akit én szeretek nem való közétek), a katonasors (Rácsos kapu, rácsos ablak, Kantinosné, angyalom), gyász (Mit keres a temetőbe – ezt énekelte Kovács Apollónia hangfelvételen a saját temetésén), trianoni tragédia (Most még hideg van) stb. Balázs Árpád elődjei és kortársai között számos hírességet ismertek a szilágysági nótakedvelők. Történelmi tény, hogy a zsibói Wesselényi báróknak olyan messze földön híres lovaik voltak, akikkel rendszeresen jártak a Kolozsvári Színház előadásaira. Így az egykori kolozsvári színész-színházigazgató Szerdahelyi József nótáit is ismerték, a Magasan repül a daru, szépen szól, amelyet LISZT Ferenc Magyar fantáziája témájaként dolgozott fel. (Ezt hallgassuk meg Mocsáry Károly és a Budapesti Szimfonikusok előadásában.)
BIHARI János, a Reformkor híres prímás-szerzőjének magyaros hegedűműveit, verbunkos zenéjével is megismerkedett kolozsvári diákéveiben. Hallgassuk meg a Friss magyar című vonószenekari művét.
SZENTIRMAY Elemér Csak egy kislány van a világon, című nótája igen nagy európai sikert ért el. Pablo SARASATE spanyol zeneszerző ezt használta fel Hegedűversenye főtémájául, melynek alcíme „Cigánymelódiák”, ezt sokszor, mindig nagy sikerrel játszotta világszerte Ruha István kolozsvári hegedűművész. (Ebből hallgassuk meg az első tétel főtémáját.) Balázs Árpád szilágysági kortársai közül megemlítjük br. Bánffy Györgyöt, Fráter Bélát és Lórándot (akiknek nemesi előnevük ippi és érkeserűi volt). Szövegírói is leginkább helyiek voltak: Éltető Ákos, Antal Iván, Z.Balázs István, Papp Viktor, Fényes Loránd (zilahi honvédhadnagy), László Antal (törvényszéki jegyző). Utódja csak egy akadt jelentősebb Zilahon, aki a Református Kollégiumban tanult, majd itt lett zenetanár 1938-tól: Paladi (Pulusi) János, (innen Nagybányára költözött családjával). 1998-ban jelent meg első nótás könyve (válogatás a több mint 600 nótájából) alulírott gondozásában: Vén Zilahra száll a lelkem, 67 szilágysági magyar nóta címmel, a Kriterion Könyvkiadónál. Gáspár Attila Zilah, 2016.05.03.
(áthelyezett szöveg vége)