Balázs Árpád (dalköltő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs Árpád
Balázs Árpád 1874 1941 Bust Gypsum.jpg
Életrajzi adatok
Született 1874. november 16.
Kolozsvár Osztrák-Magyar Monarchia
Származás magyar
Elhunyt 1941. március 23. (66 évesen)
Budapest Magyar 1919-1946
Pályafutás
Műfajok magyarnóta
Híres dal Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki
Hangszer hegedű
Tevékenység dalköltő, hegedűművész

Balázs Árpád 1874 1941 Signature 1930.jpg
Balázs Árpád aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Árpád témájú médiaállományokat.

Balázs Árpád, medgyesi (Kolozsvár, 1874. november 16.Budapest, 1941. március 23.) zeneszerző, dalköltő.

Származása, tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, Balázs Endre, tartalékos főhadnagy, távirdafőnök volt, édesanyja, Szijjártó Jozefin. A család generációkra visszamenőleg őskolozsvárinak mondható. Öten voltak testvérek, s Balázs Árpád a harmadik gyermek volt.

1887-ig szülővárosában, Kolozsvárott tanult. Tehetségét korán felismerte a család, ezért a tizenkét esztendős Balázs Árpád a kolozsvári konzervatóriumban hegedülni tanult Farkas Jánostól, az elméleti képzést pedig a nagynevű Farkas Ödöntől kapta.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi tanulmányai után 1919-ig árvaszéki tisztviselő volt Zilahon. Első felesége, a kolozsvári származású Triska Irén korán elhunyt. Második felesége báró Bánffy Klára lett. Első sikeres nótáját 1902 márciusában írta (Gyere velem akáclombos falumba…). 1905-ben jelent meg az első nótakönyve, és húsz esztendő múlva már a hetedik önálló Balázs Árpád-daloskönyv került a boltokba. 1936-ig már több mint kétszáz Balázs-nóta és -népies műdal volt ismeretes, magyar költők verseit is megzenésítette.

1919-től Budapestre költözött, s a rendőrség szolgálatába lépett, 1924-ig rendőrkapitány volt. 1920-ban a Zeneakadémián tartotta meg első koncertjét. 1927-1933-ig Budapest székesfőváros rendőrségi főkapitány-helyettesi tisztét töltötte be. 1933-ban nyugdíjazták. 1933-ban magánúton zeneelméletet tanult Karacsay Tibortól. Egy ideig a Magyar Rádió Újság szerkesztője is volt. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. A Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének elnökhelyettesi tisztét is viselte.

Dalaiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balázs Árpád sírja Budapesten. Kerepesi temető: 46-1-2. Siklódy Lőrinc szobrász alkotása.
  • Gyere velem akáclombos falumba - első dala! (Fényes Loránddal)
  • Nem tudok én néked, csak virágot hozni (Farkas Imrével)
  • Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki (Farkas Imrével)
  • Itt hagyom a falutokat nem sokára (Éltető Ákossal)
  • Egy csillaggal szegényebb lesz nemsokára az égbolt (Fényes Loránddal)
  • Kantinosné angyalom (Antal Ivánnal)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dalait ma is játsszák és énekelik országszerte.
  • Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Egyesület emléktáblát állított Zilahon 2000. december 23-án. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: ″E házban lakott a nótaszerző Balázs Árpád (1874 - 1941)″, a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette.
  • Síremléke a Kerepesi temetőben áll, Siklódy Lőrinc szobrász készítette.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Torday Lajos: Dalművek könyve. Szerzői magánkiadás, Budapest, 1936.
  • Papp Viktor: Zenekönyv. Arcképek – életrajzok. Stádium Kiadása, Budapest, 1935.
  • Szilágyi László: Intim beszélgetés Balázs Árpáddal In: Színházi Élet, 1927, 49. sz.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Árpád (dalköltő) témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]