Balázs Árpád (dalköltő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázs Árpád
Balázs Árpád 1874 1941 Bust Gypsum.jpg
Életrajzi adatok
Született 1874. november 16.
Kolozsvár Osztrák-Magyar Monarchia
Származás magyar
Elhunyt 1941. március 23. (66 évesen)
Budapest Magyar 1919-1946
Pályafutás
Műfajok magyarnóta
Híres dal Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki
Hangszer hegedű
Tevékenység dalköltő, hegedűművész

Balázs Árpád 1874 1941 Signature 1930.jpg
Balázs Árpád aláírása

Balázs Árpád, medgyesi (Kolozsvár, 1874. november 16.Budapest, 1941. március 23.) zeneszerző, dalköltő.

Származása, tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja, Balázs Endre, tartalékos főhadnagy, távirdafőnök volt, édesanyja, Szijjártó Jozefin. A család generációkra visszamenőleg őskolozsvárinak mondható. Öten voltak testvérek, s Balázs Árpád a harmadik gyermek volt.

1887-ig szülővárosában, Kolozsvárott tanult. Tehetségét korán felismerte a család, ezért a tizenkét esztendős Balázs Árpád a kolozsvári konzervatóriumban hegedülni tanult Farkas Jánostól, az elméleti képzést pedig a nagynevű Farkas Ödöntől kapta.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi tanulmányai után 1919-ig árvaszéki tisztviselő volt Zilahon. Első felesége, a kolozsvári származású Triska Irén korán elhunyt. Második felesége báró Bánffy Klára lett. Első sikeres nótáját 1902 márciusában írta (Gyere velem akáclombos falumba…). 1905-ben jelent meg az első nótakönyve, és húsz esztendő múlva már a hetedik önálló Balázs Árpád-daloskönyv került a boltokba. 1936-ig már több mint kétszáz Balázs-nóta és -népies műdal volt ismeretes, magyar költők verseit is megzenésítette.

1919-től Budapestre költözött, s a rendőrség szolgálatába lépett, 1924-ig rendőrkapitány volt. 1920-ban a Zeneakadémián tartotta meg első koncertjét. 1927-1933-ig Budapest székesfőváros rendőrségi főkapitány-helyettesi tisztét töltötte be. 1933-ban nyugdíjazták. 1933-ban magánúton zeneelméletet tanult Karacsay Tibortól. Egy ideig a Magyar Rádió Újság szerkesztője is volt. Szerepelt a Magyar Rádió két világháború közötti műsoraiban, saját szerzeményeit énekelte zenekísérettel. A Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetségének elnökhelyettesi tisztét is viselte.

Dalaiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balázs Árpád sírja Budapesten. Kerepesi temető: 46-1-2. Siklódy Lőrinc szobrász alkotása.
  • Gyere velem akáclombos falumba - első dala! (Fényes Loránddal)
  • Nem tudok én néked, csak virágot hozni (Farkas Imrével)
  • Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki (Farkas Imrével)
  • Itt hagyom a falutokat nem sokára (Éltető Ákossal)
  • Egy csillaggal szegényebb lesz nemsokára az égbolt (Fényes Loránddal)
  • Kantinosné angyalom (Antal Ivánnal)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dalait ma is játsszák és énekelik országszerte.
  • Balázs Árpád nótaszerzőnek, akinek Ady verset dedikált, a Szilágy Társaság és a Pro Zilah Egyesület emléktáblát állított Zilahon 2000. december 23-án. A román, magyar és német nyelvű tábla felirata: ″E házban lakott a nótaszerző Balázs Árpád (1874 - 1941)″, a márványtáblán látható bronz portré-domborművet Sepsi József szobrász készítette.
  • Síremléke a Kerepesi temetőben áll, Siklódy Lőrinc szobrász készítette.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Torday Lajos: Dalművek könyve. Szerzői magánkiadás, Budapest, 1936.
  • Papp Viktor: Zenekönyv. Arcképek – életrajzok. Stádium Kiadása, Budapest, 1935.
  • Szilágyi László: Intim beszélgetés Balázs Árpáddal In: Színházi Élet, 1927, 49. sz.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Árpád (dalköltő) témájú médiaállományokat.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]