Vita:Agyelszívás

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Linkoman 8 évvel ezelőtt
Sok gond van ezzel a cikkel.
Az első az, hogy nem jelöli meg a forrásait.
A másik az a furcsa szemlélet, hogy a munka becsület dolga, és az a hibás, aki elismeri ezt anyagilag, mert az "csábít".
Íme:"A dolog lényege, hogy az összegyűjtött jelentős mennyiségű nagy koponya az Egyesült Államok szolgálatában és az ő égiszük alatt publikálva felfedezéseiket, hatalmas löketet adtak a gazdaságnak, a tudománynak, a hadiiparnak és a technikának".
Nem volt ez ilyen egyszerű. Egyrészt a felfedezés és a szabadalmazható találmány nem ugyanaz (Szentgyögyi felfedezte a C-vitamint, mivel előtte nem ismerték ezt a vegyületet az emberek - viszont pl. Galamb József csupán a tagja volt a T-modellt tervező mérnöki csapatnak, Neumann János pedig feltalálta a számítógépet.
Werner von Brauntól kezdve Fermiig számos fontos tudós érdemelne név szerinti említést.
Sajátos hozzáállás az, hogy azt az amerikaiakat hibáztatjuk csak, holott az érintett tudósokat otthon esetleg meg sem próbálták megfizetni illetve egyenesen üldözték (pl. a zsidótörvények alapján).--– Linkoman vita 2016. január 9., 22:08 (CET)Válasz

 megjegyzés Lehet bennem van a hiba, de többszöri nekifutásra sem látok ez első mondatot ("egy kritikai élű, rosszalló értelmű kifejezés") leszámítva Amerikát gyalázó megjegyzést, nekem elég tényszerűnek tűnik. Annak idején én is valahogy így tanultam. Persze tárgyilagosan nyilván meg kell említeni, hogy miért volt vonzóbb az USA mint itthon. --XXLVenom999 vita 2016. január 9., 22:21 (CET)Válasz

@Linkoman: Mivel a vitalapodon kéred hogy ne írjanak, itt válaszolok a vitalapomra írt üzenetedre. Valóban igazad lehet, azaz bele lehet látni a dologba egy negatív felhangot, de ezt nem érzem szükségszerűnek jelen esetben. Az egész kiküszöbölhető azzal (amit egyébként nagyjából már meg is tettél), hogy megemlítésre kerül a tény, hogy az európai viszonyok miatt vonzóbb és egészségesebb ajánlat volt az amerikaiaké a legtöbb tudós számára, ezért választották az ottani életet/munkát. A téma kétségkívül fontos, abban viszont teljesen egyetértek hogy ismertetni kell hozzá a környezeti tényezőket is, mivel anélkül valóban lehet egy negatív áthallása a dolognak. --XXLVenom999 vita 2016. január 9., 22:32 (CET)Válasz

 megjegyzés - A kifejezés pejoratív jellege realitás és nemcsak a második világháború előtti - alatti időszakra vonatkozik, hanem főleg Nyugat-Európában a második világháború után is sokat panaszkodtak erre pl. a britek vagy a franciák. Megpróbálok néhány forrást keresni, mert a konkrétumok sokat segíthetnek. Üdv.--Linkoman vita 2016. január 9., 22:37 (CET)Válasz

Rendben, valóban összetett ügy, köszönet érte ha dolgozol rajta. ‑XXLVenom999 vita 2016. január 9., 22:39 (CET)Válasz

 megjegyzés - Idézet a Panoráma Amerikai Egyesült Államok útikönyvéből (1982, 55. és 56. old.): "A tőkés monopóliumok és a fegyverkezési verseny lehetőségeit az Egyesült Államok arra is felhasználta, hogy "agylopást" hajtson végre, amerikai szolgálatba állítsa a műszaki tudományok legkiválóbbjait az amerikai ipar fejlesztésére. Köztudomású, hogy a nukleáris fegyver előállításában - becsületes szándékoktól, a fasizmus elleni küzdelem szempontjaitól vezettetve - csupa európai tudós vett részt."

Idézet a Politikai kisszótárból (Kossuth, 1976): "Brain drain" [ang.]: agylecsapolás, Angliában terjedt el ez a fogalom 1967 óta, amikor is bejelentették, hogy az országból évenként 6200 szakember megy el az USA-ba. Az USA módszerei közé tartozik, hogy más országokban nagy költséggel kiképzett szakembereket alkalmaz saját tudományos és gazdasági területén. Az utóbbi években erősödött a ~ a fejlődő országokban (pl. India, Egyiptom), ahonnan sok szakember megy az USA-ba és Nyugat-Európába."

Keresgélek tovább.--– Linkoman vita 2016. január 10., 14:02 (CET)Válasz