Vita:1-es számú Mozgókönyvtár

Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:

Vasúttal kapcsolatos szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Vasútműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Vasúttal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Budapest témájú szócikkek (besorolatlan)

Ez a szócikk témája miatt a Budapest-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Budapest témájú szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

jé, de jó :) de ez mászkált is a városban? mert a cikkben az van, hogy állt, de akkor mitől mozgó? Alensha 2010. december 31., 02:33 (CET)

Hát nyilván kiment, aztán meg hazament. :) A 80-as években még itt Budagyöngyén is állomásozott bizonyos napokon egy könyvtárbusz, arról vajon lehet tudni valamit? És ez a villamos meddig üzemelt? – Pagony^foxhole 2010. december 31., 02:54 (CET)

Itt az áll, hogy a hivatalosan 1. számú Mozgókönyvtárnak nevezett villamos felbukkanása [1945.] július 23-án, egy héttel később pedig a kettesé. Míg az első a Bosnyák téren és a Béke téren állt az érdeklődők rendelkezésére, a második Kőbányán, a Liget téren és a kispesti villanytelepnél "várta az olvasni vágyókat" heti két alkalommal, három-három órán át. 1946. január 28-án újabb villamos indult. A 3. számú Mozgókönyvtár Budán, a Török utcában, a Lejtő útnál, illetve Albertfalva-kitérőnél állomásozott. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. december 31., 02:56 (CET)

Ugyanott: 1955-ben, 1965-ben és 1969-ben szűnt meg a három villamosos mozgókönyvtár, 1973-tól indult a könyvtárbusz. – CsGábor^{megbeszélés} 2010. december 31., 03:00 (CET)

Ez egyébként azért indult, mert az igazi könyvtárak épülete esetleg károsodott a háborúban? (csak az évszámból gondolom). Vagy független ettől? Alensha 2010. december 31., 02:58 (CET)

Részben ezért, részben propagandacéllal (a hivatkozott újságcikk szerint). – CsGábor^{megbeszélés} 2011. január 1., 19:40 (CET)

Tudtommal az öregek, nyugdíjasok kedvéért ment elsősorban "házhoz". – Pagony^foxhole 2010. december 31., 03:03 (CET)

Számozás

Ha a szemem nem csal, a szócikkben nem kevesebb, mint három (3) mozgókönyvtárról van szó. Akkor miért 1-es számú Mozgókönyvtár, és miért Mozgókönyvtár nagy M-el? Amúgy jól emlékszem a Csörsz-utcai (a cikkben Lejtő-úti) mozgókönyvtárra, magam is kisgyerekként rendszeres látogatója voltam egy darabig, egyáltalán nem csak az öregek látogatták. A legemlékezetesebb, amit onnan vettem ki a "Hogyan lett az ember óriás" c. ifjúsági ismeretterjesztő könyv volt, a szerzőre már nem emlékszem, egy szovjet író volt. Kitűnő volt a Bazsov meséinek gyűjteménye is benne a csodálatos "kővirág"-al, amiből Prokofjev balettet is írt. Ezeket kár volt kidobni a kommunizmussal együtt. Kaboldy ^vita 2011. január 1., 20:06 (CET)

• Mert az eredeti szándék az volt, hogy csak az 1-esről fog szólni a cikk. Azóta bővült. (ld. a laptörténetet) Az átnevezésen már én is gondolkoztam.
• Mert mindkét forrás nagy M-mel hozza, mint intézménynevet.

– CsGábor^{megbeszélés} 2011. január 1., 20:14 (CET)