Vita:Íz (mitológia)
Új téma nyitása
|
Ez a szócikk témája miatt a Középkorműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! | ||
| Besorolatlan | Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. | ||
| Nem értékelt | Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. | ||
| Értékelő szerkesztő: ismeretlen | |||
| |||
- Egyértelműsíteni kéne, mert jelenleg az Álskorpiók és a Fűszer szócikkekre mutat.--Linkoman 2007. március 20., 12:37 (CET)
török mitológia
[szerkesztés]"A finnugor mitológiában török jövevény lehet, mivel a csuvas és tatár mitológiában is megvan, a magyar lidérc egyetlen pontos megfelelőjeként asztak és üzüt néven."Ez pontosan miből következik? A tatárok a honfoglalás után érkeztek. A csuvasban lehet akár tatár átvétel is. A lidérc csuvas/tatár megfelelője inkább az 'albasta'. Elég sokféle definícióval rendelkező lény (vízidémon, női démon, ronda nő, sellő), de lidérc értelemben is használják.
Az sem derül ki, hogy a lidérchez mi köze az íznek. A Magyar néprajzi lexikon szerint már az árnyéklélek-íz társítás sem áll biztos lábakon. Az ÚESz szerint jelentése szájüregi betegség, fene, rákfene, egy szitokszó.
Az asztak a megjelölt foerás szerint tűzkígyó, ami semmiképp nem lehet a 'lidérc egyetlen pontos megfelelője'. Sem az árnyékléleké.
Az üzüt kifejezés e szerint első sorban lélek jelentésű, de hozzá társítják az öz szótövet is, ami eszencia/lényeg, önmaga jelentésű. Egy másik forrás szerint [1] + [2] (gépi fordítót használtam, törökül van) az ótörök írásos emlékek gyakran nem jelölték a zárt és a nyílt ajakkerekítéses mgh-k közti különbséget, és ezáltal akár többféle szó jelentése is keveredhetett. A lényeg, hogy itt is hasonló értelemben használják, továbbá említett igei eredetet, és meghalt jelentést. A (?) kipcsak nyelvekben (pl. tatár) említ olyan jelentést, hogy halott ártó szelleme. Viszont én nem tudtam kikövekteztetni ebből sem a lidércet, sem a kettős természetű lelket. Ugyan van másik török szó a lélekre (arab ruh, ótörök tïn - lélekzéshez kötődik -, perzsa jân), ellenben ez az üzüt szó is hasonló jelentésű volt, még alélegzéshez is kötik egyes jelentésmagyarázatok a forrásban.
Szintén ÚESz-ből: "A jelentésfejlődés lehetséges útja a finn-permi nyelvekben a ’árny(ék)lélek’ > ’önmaga, saját maga’, a magyarban ’árny(ék)lélek’ > ’‹halál utáni› rémjelenés, ijesztő alak’ > ’betegségokozó szellem’ > ’betegség’ lehetett. A szóvégi mássalhangzó a magyarban eredetileg sz volt, amelyből a z másodlagosan zöngésedett; a hangtanához vö. →ázik, →hozzá stb." – Itt említi a jelentésváltozást, ez stimmel.
[3]E szerint a finnugor eredet igazolható fonetikailag . Ami szerint az üzüt/özüt/öz/ös (öz/ös lásd még: [4]) nehezen összeegyeztethető a magyar szóval az időbeliség miatt, minden esetre érdekes párhuzam. A mitológiai átvétel lehetséges, de például a manysi 'is' szóra ezt írja (gépi fordítással): "az ember valódi árnyéka, amely látható a napsütésben, és amelyet mindig magánál hord...; az ember átlátszó, vándorló "szelleme", akár élő, akár halott; a férfinak öt, a nőnek négy "is"-e van, és ezek közül az egyik "is" az "ūrt", egy hatlábú, rókaszerű lény.", míg az üzütre a másik forrás: "Üzütnek nevezik azokat az emberi lelkeket, akiknek a teste meghalt, és úgy tartják, hogy Erlik palotájában élnek tovább. Az Üzütler földje az egyik elnevezés, amelyet a holtak földjének adtak. Amikor Üzüts nem hagyja el a földet, hanem élő embereket kísértenek, sámánok hozzák le őket az alvilágba[3]." illetve "Egy entitás életereje. Valakinek az életben maradásának mutatója. Leggyakrabban madarak, kígyók és halak formájában jelenik meg. Szorosan kapcsolódik a lélek fogalmához. Az Öz Kuşu (Can Kuşu) kifejezés ennek a hiedelemnek a legkiemelkedőbb példája. A négyszárnyú Bürküt madár lebeg a seregek felett, miközben azok harcolnak, mert ez a madár az egész sereg lelke. Az "Öz helyett Öz" (Aylanu) fogalma azt jelenti, hogy valaki elfogadja, hogy egy másik ember helyett haljon meg, és ennek legszebb és legtökéletesebb példája a Deli Dumrul történetében található. 1. Két folyót említenek, amelyek ahhoz a helyhez vezetnek, ahol az Özütsöket a halál után összegyűjtik. Ez a folyó viszi oda a frissen elhunytak lelkét. Haláluk után visszatérnek az örvénybe, és meglátogatják azokat a helyeket, ahol korábban éltek. A gonoszok Erlik kán szolgálatába lépnek. Az Üzüt Aşı szót "halotti étel" értelemben is használják, ami a halottak után adott étel[2]."
Mindenesetre érdekes párhuzamok vannak