Vintage
.jpg)
A vintage kifejezés egy modernkori stílusirányzatot jelöl, mely megfigyelhető az öltözködésben és a lakberendezésben egyaránt.
A vintage szó jelentése[szerkesztés]
A vintage (e. vintázs/vintidzs) szó eredetileg elsősorban a borászatban és a fotográfia területén használatos szakkifejezés volt. A fotótörténelemben vintázs kópiának („vintage copy”/”vintage print”) nevezték az első kópiát. Szigorúan véve ez a meghatározás az eredeti negatívról készült másolat, amely a felvétellel nagyjából egy időben készült és a művész ellenjegyezte szignóval vagy pecséttel.[1]
A vintage szó a borászatban általában a magyar évjárat vagy a francia millésime angol megfelelője. Speciális termék a Vintage Port (évjáratos portói), ami egy-egy kiemelkedő évjáratú portói bort jelent, ahol a többi, házasított portóitól eltérően a termelés évét is feltüntetik. Ezeket a borokat legalább 2-3 évig kell fahordóban érlelni, amit legalább 10 éves palackos érlelés követ. Ezután a borok több évtizedig is a palackban maradhatnak, miközben számos fejlődési szakaszon mennek át; színük, illatuk és ízjegyeik folyamatosan változnak, így érve el – akár 50 év alatt – teljes érettségüket. [2] Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
Vintage stílus az öltözködésben[szerkesztés]
Az 1905 és 1950 közötti öltözködési stílusok mindegyikét vintage-nek nevezhetjük.
Nem összekeverendő a retró stílussal, mely körülbelül az 1950–1990-es évek öltözékeit jelenti.
A vintage időszak ennél régebbi, sokkal nemesebb, ritkább, épp ezért értékesebb ruhadarabok gyűjtőneve.
Főbb színei a púder- és cukorkaszínek, valamint a fekete és a fehér.
Kedvelt anyagai a csipke, selyem, bársony, damaszt, szatén és a tüll. A második világháború után megjelennek a műanyagok, vagyis a szintetikus szálak, először a nejlonharisnya kerül be a divatba, majd az 1960-as évektől megkezdődik a műanyagok használata az öltözéktervezésben is.
A textilek mintái eltérőek lehetnek, mivel az évek során rengeteg művészeti irányzat váltotta egymást.
Vintage enteriőr kialakítása[szerkesztés]
Mivel ez az irányzat konkrét életstílussá alakult át, így magában foglalja az élettér kialakítását is.
A stílus jellemzői a régi, akár funkcióját vesztett bútorok és használati tárgyak újrafelhasználása. Akár funkcióját veszett darabok is lehetnek ezek, mivel nem cél a rendeltetésszerű használat, sőt elvárás is a kreatív megoldások alkalmazása.
Anyaghasználata változatos. A romantikus vintage a természetes anyagokat részesíti előnyben, míg modernebb változata már kombinálja a régit a kortárs elemekkel.
Az újonnan készült berendezési tárgyak régiesítése egy különleges ága a vintage lakberendezésnek. Ennek során a bútorok textúráját változtatják meg, régiesítik azokat, általában mechanikus úton, koptatással, csiszolással.