Vibia Sabina
| Vibia Sabina | |
_01.jpg) | |
| Vibia Sabina mellszobra a Pradóban | |
| Született | 83 |
| Elhunyt | 136/137 |
| Állampolgársága | római |
| Házastársa | Hadrianus |
| Szülei | Salonia Matidia Lucius Vibius Sabinus |
| Tisztsége | császárné (Római Birodalom) |
| Sírhelye | Angyalvár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vibia Sabina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vibia Sabina (83–136/137) Hadrianus római császár felesége és Traianus császár unokahúgának, Salonia Matidiának a lánya.
Élete[szerkesztés]
.png)
Apja Lucius Vibius Sabinus tekintélyes szenátor, anyja Salonia Matidia, Traianus nővérének, Ulpia Marcianának a lánya volt. Apja 84-ben meghalt, az egyéves Sabinát és féltestvérét, Matidia Minort anyai nagyanyjuk, Marciana vette magához. A gyerekek Traianus és felesége, Pompeia Plotina házában nevelkedtek.
Sabina 100-ban Plotina nyomására feleségül ment Hadrianushoz, Traianus másodunokaöccséhez (unokatestvére fiához). Anyja is kedvelte Hadrianust és támogatta a házasság gondolatát. Amikor Traianus 117-ben meghalt, Hadrianus követte őt a császári trónon.
Császárnéként mind Rómában, mind a provinciákban több kitüntető címet gyűjtött, mint Augustus felesége, Livia óta bármelyik uralkodó felesége. Ő volt az első nő, akinek arcképe rendszeresen megjelent a Rómában vert pénzeken. Szintén ő utazott és szerepelt nyilvánosan az addigi császárfeleségek közül a legtöbbet.[1] 128-ban megkapta az augusta (császárnő) rangot.
122-ben Hadrianus elbocsátotta a titkárát, a történetíróként ismert Suetoniust, mert "az udvari etikett előírásainál bizalmasabb viszonyba került" a feleségével. Ugyanerre a sorsra jutott Caius Spticius Clarus testőrparancsnok (praefectus praetorio) is. Kapcsolatuk megromlott, Hadrianus kijelentette, hogy ha magánember lenne, már rég elvált volna Sabinától annak "rossz természete és házsártossága" miatt.[2] Házasságuk gyermektelen maradt, valószínűleg azért, mert férje jobban érdeklődött a fiúszeretők (pl. Antinous) iránt.[3]
Viszonyuk a későbbiekben talán javult valamennyire, Sabina 128-130-ban elkísérte férjét keleti körútjára, melynek során végigutazták Görögország, Kis-Ázsia és Egyiptom városait. Görögországban az eleusziszi szentélyeknél templomot is szenteltek a tiszteletére.[4] Udvarukhoz tartozott Julia Balbilla, aki verseiben megörökítette a Memnón-kolosszusok meglátogatást és a császárnét "szépnek" és bájosnak" titulálta.
Vibia Sabina röviddel férje előtt, 136-ban vagy 137 elején halt meg.[5] Egyes rosszindulatú pletykák szerint Hadrianus mérgeztette meg vagy kergette öngyilkosságba;[6] erre azonban semmilyen bizonyíték sincs. Férje azonnal istennővé nyilváníttatta őt a szenátussal és saját mauzóleumába temettette el.
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Brennan, Corey. Sabina Augusta. Oxford University Press (2018). ISBN 978-0190250997
- ↑ Historia Augusta 11.3
- ↑ Sabina (88–136 ce) Encyclopedia.com
- ↑ Temple of Sabina Archaeological Site of Eleusis
- ↑ Opper, Thorsten. Hadrian: Empire and Conflict, Harvard University Press, 2008, p. 205. ISBN 0-674-03095-8
- ↑ Vibia Sabina Ancient Rome Live
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Vibia Sabina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
