Veszprémy Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jávori István (vitalap | szerkesztései) 2020. december 26., 12:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Veszprémy Dezső
Született1871. március 1.[1]
Sajószentandrás
Elhunyt1924. május 24. (53 évesen)[1]
Szeged
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapatológus
SablonWikidataSegítség

Veszprémy Dezső, dr. (Sajószentandrás, 1871. március 1.Szeged, 1924. május 24.[2]) magyar orvos, kórboncnok, egyetemi tanár.

Életpályája

Apja, dr. Veszprémy Ferenc a kolozsvári orvossebészeti tanintézet neveltje volt, majd jó nevű gyakorlóorvos. Korán elvesztette apját, ezért édesanyja gondoskodott neveléséről. Désen, majd Kolozsváron a református főgimnáziumban tanult. Orvosi oklevelét Kolozsvárott szerezte meg. 1895-ben ugyanott a belklinikán gyakornok, 1897-ben a Kórbonctani Intézetben Buday Kálmán mellett volt tanársegéd. Tanársegédként hat hónapot töltött Németország és Ausztria egyetemein állami ösztöndíjasként. Tübingenben Baumgartennél töltött egy hónapot. Freiburgban Ziegler tanár mellett időzött legtovább és befejezte első periarteriitis dolgozatát, amit a professzor elkért nagy tekintélyű folyóirata számára. Ezen idő alatt a német tudományos körökben is ismertségre és megbecsültségre tett szert. Hazatértét követően gerincagyi és más agyi megbetegedésekkel foglalkozott. 1903-ban magántanári képesítést szerzett kórszövettanból. 1904-ben adjunktus lett. 1911-ben rendkívüli tanári címmel tüntették ki. 1914-től előbb a kolozsvári, majd a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan nyilvános rendes tanára és az egyetemi kórbonctani és kórszövettani intézetének igazgatója. 1923–1924-ben a szegedi egyetem rektora.

Kutatási területe

Legfontosabb kutatási területei a myeloid leukaemia és az encephalitis haemorrhagica kórbonctana.

Buday Kálmán kórbonctani tankönyvében (Bp., 1914) a jóindulatú daganatokról és az idegrendszer betegségeiről szóló fejezeteket írta. Dolgozatai a kórbonctan, a kórszövettan és bakteriológia fontosabb kérdéseivel, a gümőbacilusok virulenciájának kísérletes vizsgálataival, a központi idegrendszer betegségeivel, az üszkös gyulladások bakteriológiájával foglalkoznak.

Családja

Felesége Papp Mária (Nagyszeben, 1884. december 9. – Budapest, 1957. december 20.) volt, akivel 1910-ben Kolozsváron kötött házasságot.[3][4] Két gyermekük született, Dezső és Magda.

Jegyzetek

Források

  • Magyar Életrajzi Lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
  • Orvosi Hetilap, 1996. december (137. évfolyam, 48-52. szám), Honti József: Veszprémy Dezső dr. emlékezete (1871-1924)
  • Veszprémy Dezső tragikus halála, Ellenzék, 1924-05-17 / 111. szám