Venturi-cső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2018. október 31., 21:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

A Venturi-cső csővezetékbe épített szűkítő elem, egy fokozatosan csökkenő keresztmetszetű, kúpos konfúzorból egy rövid állandó keresztmetszetű csődarabból majd utána egy fokozatosan növekvő keresztmetszetű diffúzorból áll. A Venturi cső középső részén, a torokban a közeg statikus nyomása kisebb, mint a két végén. Ezt a jelenséget legtöbbször a csőben áramló közeg térfogatáramának mérésére használják. Venturi csövet építenek a sugárszivattyúkba is.

Elmélete

Összenyomhatatlan közegre Bernoulli törvénye alapján felírható a Venturi-cső egyes pontjain a sebesség és nyomás összefüggése:

Venturi cső vázlata
,

ahol

a közeg sebessége az 1 és 2 pontban,
a közeg statikus nyomása az 1 és 2 pontban,
pedig a közeg sűrűsége.

A folytonosság törvénye szerint:

,

ahol

a cső keresztmetszete az 1 és 2 pontban.

Bevezetve a szűkítési viszonyt:

Venturi-cső metszete

írható:

,

és ezzel:

A térfogatáram pedig ideális viszonyok esetén:

Valóságos közegek esete

Venturi-cső repülőgépen

Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak:

,

ahol

, dimenzió nélküli átfolyási szám,
, dimenzió nélküli expanziós szám, melynek értéke folyadékok esetén

Az átfolyási szám értéke a Reynolds-számtól és az m szűkítési viszonytól függ.

Források