Barnás virágcincér
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pseudovadonia livida Fabricius, 1776 | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barnás virágcincér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barnás virágcincér témájú médiaállományokat és Barnás virágcincér témájú kategóriát. |
A barnás virágcincér (Pseudovadonia livida) a rovarok (Insecta) osztályának bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a cincérfélék (Cerambycidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A barnás virágcincér egész Európában, a síkságoktól a magashegységekig honos. Rendszeresen előfordul és gyakori, olykor kis területeken nagy egyedszámban jelenik meg.
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a cincérfaj 0,6-1 centiméter hosszú. Sárgásbarna szárnyfedőiről, tojásdad, erősen boltozatos, ívelt oldalú előhátáról jól felismerhető. Teste fekete, szőrzete sárgás. Csápja vastag.
Életmódja[szerkesztés]
A cincérek eme faja virágos rétek és erdők közelében él. A bogarak fészkesvirágú növényeken, főleg cickafarkon (Achillea) virágport és nektárt fogyasztanak. A lárvák a fák rostjaival táplálkoznak. A középbelük elülső végén levő redők sejtjeiben élesztőszerű szimbiotikus mikroorganizmusok találhatók, melyek a farostok megemésztését és felhasználását teszik lehetővé a lárvák számára.
Szaporodása[szerkesztés]
A barnás virágcincér júliustól augusztusig repül. A nőstények különleges kialakítású tojócsövükkel a humuszrétegbe vagy a föld felszíne alatt fekvő ágrésekbe rakják petéiket. Fontos követelmény, hogy az aljzat száraz és meleg legyen. A lárvák sohasem hagyják el a talajt, 2-6 centiméter mélységben tartózkodnak. A második év őszén bábbölcsőt készítenek, amelyben áttelelnek. Bebábozódásukra csak tavasszal kerül sor. A bogarak mintegy 2 hét múlva bújnak ki a bábból. Teljes színezetüket további 8-10 nap múlva nyerik el.
Források[szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
