Érolaszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Váradolaszi szócikkből átirányítva)
Érolaszi (Olosig)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Székelyhíd
SIRUTA-kód 30960
Népesség
Népesség 543 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 503
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érolaszi  (Románia)
Érolaszi
Érolaszi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 22° 10′ 51″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 01″, k. h. 22° 10′ 51″

Érolaszi, vagy Váradolaszi, (románul Olosig) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az érmelléki hegyek egyik fennsíkján, a Nagyvárad-Szilágysomlyó-i vasútvonal közelében fekvő település.

Közigazgatásilag a tőle 5 km-re fekvő Székelyhídhoz tartozik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érolaszi 11.-12. századi olasz telepítésű falu.

Első említése 1215-ből Olazy, majd 1291-1294-ből Eng-Olazi és villa Olozi formában. A 18. században Sváb-Olaszinak nevezték. Váradolaszi néven is említik.

Egykori olasz telepes község, majd később németeket is telepítettek ide, ekkor Sváb-Olaszi néven volt ismert.

1282-ben Olaszi lakói a váradi dombon birtokoltak szőlőt egy oklevél szerint. Olaszi ekkor a váradi püspök birtoka volt.

1332-es pápai tizedjegyzék szerint már egyházas hely volt. Ekkor már jelentős falu lehetett a magas tized miatt.

1325-ben Cyne Péter a település birtokosa, aki Károly Róbert királytól vámszedő jogot nyert, de később elvesztette e jogát.

1466-ban a Csáky család birtoka volt.

A török uralom idején a város lakatlan volt (1692). 1828,1851-ben települt be újra emberekkel.

Az 1800-as évek elején birtokosai voltak a Bernáth, Boronkay, Dráveczky, Bónis, Elek, Okocsányi, Ottlik, Sárossy, Szártóry, Tihanyi családok.

A 20. század elején pedig Vásárhelyi Imre birtoka volt.

Érolaszi a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt, a nemzetség tagjait még 1562-ben is említették.

A település határában feküdt egykor Véd nevű község is, melynek egyházát a fennmaradt oklevelek már 1334-ben említik.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 769 magyar lakosa volt. 1930-ban már csak 717, míg 1980-ban mindössze 675 a lakosok száma. 1992-ben 574 lelket számoltak.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma - 1858-ban épült

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Biharvármegyei helyi munkatársak: Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai VI: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Györffy György: Biharvármegye
  • Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)