Tüzes alkony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. október 5., 13:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Források)
Tüzes alkony
(Old Gringo)
1989-es amerikai film

Ambrose Bierce és Harriet Winslow
Ambrose Bierce és Harriet Winslow
RendezőLuis Puenzo
ProducerLois Bonfiglio
AlapműCarlos Fuentes: Gringo viejo
Műfaj
ForgatókönyvíróLuis Puenzo
FőszerepbenJane Fonda
Gregory Peck
Jimmy Smits
ZeneLee Holdridge
OperatőrFélix Monti
VágóWilliam M. Anderson
JelmeztervezőEnrico Sabbatini
DíszlettervezőBruno Rubeo
Gyártás
GyártóColumbia Pictures
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Játékidő115 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
BemutatóMexikó 1989. szeptember 8.
USA 1989. október 6.
További információk
SablonWikidataSegítség

A Tüzes alkony (eredeti címén: Old Gringo) egy 1989-ben bemutatott amerikai film, amely a mexikói forradalom idején játszódik.

Cselekmény

Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet 1913 végén kezdődik, amikor két amerikai állampolgár egymástól függetlenül elhatározza, hogy Mexikóba megy. A fiatal nő, Harriet Winslow a Miranda nagybirtokos-család haciendájára készül tanítónak, Ambrose Bierce híres, idősödő író pedig talán élete utolsó kalandját keresi a mexikói forradalomban.

Chihuahua városában, szilveszter éjjelén mindketten találkoznak Tomás Arroyóval, a forradalom egyik tábornokával, aki elviszi Harrietet az haciendára, ám ott nem a Miranda család várja az új tanítót, hanem huertista kormánykatonák, akikkel a forradalmárok harcba keverednek. Az öreg Bierce ugyan elbújik a lövöldözés elől, de végül a forradalmárok megérkező vonatát egy váltó átkapcsolásával úgy irányítja, hogy áttörje az épület falát, így a forradalmároknak sikerül betörniük és győzelmet aratniuk.

Arroyo csapata ezután letáborozik az haciendában, és hiába tudják, hogy a Torreón felé induló Pancho Villának szüksége lenne rájuk, nem mozdulnak el. Kiderül, hogy Arroyo valójában a Miranda család fejének törvénytelen fia, és most feltámad benne a kettős érzés: egyrészt harcolni szeretne a nagybirtokosok ellen a forradalom oldalán, másrészt viszont kezdi érezni, hogy ő ennek a családnak az utolsó sarja, és ez az érzés itt tartja az haciendán.

Bierce-nek és Arroyónak is megtetszik Harriet, és ő is kedveli mindkét férfit, de végül Arroyóba lesz szerelmes. Bierce-t a forradalmárok jóindulatúan „berángatják” a csapattal utazó örömlányhoz, akivel beszélgetni kezd, de azt mondja, fizetni elvből nem fog. Ezért megegyeznek, hogy fizetség helyett egy könyvét adja oda a lánynak. Amikor később Harriet a lánnyal beszélget, meglátja nála a könyvet, és ekkor derül ki számára, hogy a férfi nem más, mint Ambrose Bierce, a híres író, akinek korábban minden művét elolvasta.

A legtöbb forradalmárhoz hasonlóan Bierce is azt szeretné, ha a csapat továbbindulna délre, ezért vitába keveredik Arroyóval, és elégeti az hacienda tulajdonviszonyairól szóló papírokat. Arroyo annyira feldühödik ezen, hogy lelövi Bierce-t. Harriet a chihuahuai amerikai nagykövetségre megy bejelenteni a gyilkosságot, ám nem árulja el, hogy ki volt az áldozat: azt hazudja, hogy apja volt az, aki pedig valójában a kubai háborúban tűnt el, de anyja halottnak hitte, ezért éveken keresztül egy üres sírhelynél szokták gyászolni. Bierce pedig egyszer arról mesélt Harrietnek, hogy őt is egy üres sírhely várja valahol, így ez a hasonlóság is hozzájárult ahhoz, hogy a lány szinte apjának kezdte érezni az írót.

A történet végén megjelenik Pancho Villa is, aki engedetlenség miatt agyonlöveti barátját, Arroyót, de hogy egy amerikai állampolgár meggyilkolásáért ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, aláírat Harriettel egy papírt, miszerint Bierce nem gyilkosság áldozata lett, hanem őt is engedetlenség miatt kellett kivégezni. Ezért az aláírásért kapja meg cserébe Harriet az író testét, hogy otthon eltemethesse.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

Fogadtatás

A film díjakat nem kapott, viszont 1990-ben Jane Fondát jelölték az Aray Málna-díj legrosszabb színésznő kategóriájában.

A film valóságalapja

A film kevés valós elemet tartalmaz, körülbelül annyi benne a megtörtént esemény, hogy Ambrose Bierce valóban átment ezekben az időkben Mexikóba, és kapcsolatba került a forradalommal. Ám hogy hogyan halt meg, sőt, hogy meghalt-e egyáltalán a következő hónapokban, az máig sem tisztázott kérdés, rengetegféle elmélet létezik.[1]

Jegyzetek

  1. Taibo 2006 272–274.

Források