Transzarteriális kemoembolizáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Transzarteriális kemoembolizáció (angolul: transarterial chemoembolization, rövidítve TACE) egy intervenciós radiológiai eljárás, aminek a segítségével palliatívan kezelhetők a nem rezekálható hepatocelluláris karcinómák (HCC), ami az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú májdaganat, illetve a különböző eredetű májáttétek. A májban előforduló daganatok egyéb kezelési lehetőségei: szisztémás kemoterápia, kemoperfúzió, sebészi rezekció, rádiofrekvenciás thermoabláció (RFTA), szelektív radioembolizáció (SIRT).

Jelenleg a rosszindulatú májdaganatok kuratív terápiája a sebészi rezekálás (hasonló a túlélési aránya egyes esetekben az un. RFTA-nak), ami mintegy 60%-os 5 éves túlélést eredményezhet.

A TACE segítségével a daganatok progressziója késleltethető, illetve egyes esetekben nem következik be további állapotromlás.

A máj vérellátása kettős, az egészséges májszövet legnagyobb részben a portából (V. portae) kapja a vért, a systémás artériákból csupán kisebb mértékben, míg a tumorok nagy részénél fordított a helyzet, 90%-ban artériás vérellátásuk van. A TACE ezt a kettős vérellátást használja ki.

Az eljárás[szerkesztés]

Az eljárás során a doktor egy katétert vezet a combban futó fő ütőérbe, felvezeti egészen a májat ellátó érig és ott az érintett májlebenybe futó artériába, ahol kis méretű részecskéket injektál a tumort ellátó (kicsi átmérőjű) erekbe, amivel elzárja a vérellátásukat, így gátolva a növekedésüket. Ezen felül, a részecskék felületére megelőzően felvitt kemoterápiás gyógyszer így a daganatban nagyobb koncentrációt ér el, mint amit szisztémás kezelések alkalmával lehet elérni, ami jobb terápiás hatással és kevesebb szisztémás mellékhatással járhat.

Indikációk[szerkesztés]

Az European Association for the Study of the Liver és European Organisation for Research and Treatment of Cancer 2012-es ajánlásai alapján a TACE kezelés a BCLC klasszifikáció BCLC Classification szerinti B stádiumban, májon kívüli áttétekkel nem rendelkező pácienseknél ajánlott.

Felhasznált embolizáló anyagok[szerkesztés]

Komplikációk[szerkesztés]

Mint minden orvosi eljárásnál, itt is felléphetnek különböző komplikációk:

  • az artériás punkció miatt bekövetkező vérzés az ágyéknál (gyakoribb)
  • a punkció helyén kialakuló pszeudoaneurizma (ritka)
  • kontrasztanyag allergia (ritka)
  • pajzsmirigy túlműködés (kontrasztanyag indukált) (ritka)
  • májelégtelenség (esetenként halálos kimenetellel) (nagyon ritka)
  • hasnyálmirigy gyulladás (nagyon ritka)
  • veseelégtelenség (nagyon ritka)
  • epehólyag gyulladás (ritka)
  • abszcesszus a májban, szepszis (gyakori, ritka)
  • láz (gyakori)
  • tumor lízis szindróma (extrém ritka)
  • fájdalom a felhasban (gyakori)