Toledo
| Toledo | |||
 |
|||
| Toledo látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország |
||
| Autonóm közösség | Kasztília-La Mancha | ||
| Tartomány | Toledo tartomány | ||
| Megye | Comarca de Toledo | ||
| Polgármester | Emiliano García-Page | ||
| Irányítószám | 45001-45009 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 83 872 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 354.55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 529 m | ||
| Terület | 232.1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Toledo
Pozíció Spanyolország térképén
|
|||
| é. sz. 39° 52′ 1″, ny. h. 4° 1′ 46″ | |||
Toledo város Spanyolország középső részén. Lakosainak száma 82 291 fő (2009). Kasztília-La Mancha autonóm közösség és Toledo tartomány székhelye. Prímási székhely, a római katolikus egyház spanyolországi központja. Történelmi belvárosa 1986 óta az UNESCO Világörökség része.
Toledót egyrészt úgy ismerik, mint a három kultúra városát, mivel évszázadokon át keresztények, zsidók és arabok népesítették be, másrészt, mint a királyok városát, mert ez volt a királyi udvar székhelye I. Károly spanyol király uralkodásának idején.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Történelmi központja a Tajo folyó jobb partján, egy kanyarulatban, domb tetején épült. Az újabb negyedek az óvárostól északra terülnek el.
Történelme [szerkesztés]
Már a bronzkorban fontos település volt. Toletumot a rómaiak i. e. 193-ban foglalták el. A Római Birodalom bukása után a vizigót királyság központja lett; több egyházi zsinatot is tartottak itt. Az 5. században az alánok, svédek és nyugati gótok birtokában volt, utóbbiak 567-ben fővárosukká is tették; ugyanekkor vált a spanyol egyháznak is középpontjává. 646-tól prímási székhely. 711-ben a mórok kezére került, a Córdobai Kalifátus, majd 1035-ben egy önálló muzulmán államocska (taifa) része lett. Virágzása korát Tolaitela néven ebben az időszakban (712-1085) érte el. Ekkor az iszlám, keresztény és zsidó vallásúak fontos szellemi, kulturális központja volt. 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király hosszas ostrom után foglalta vissza. Toledo a Kasztíliai Királyság fővárosa lett; ezt a szerepét 1563-ban veszítette el. Ezt követően hanyatlásnak indult. Az 1498-ban alapított egyetemet 1845-ben bezárták. A spanyol polgárháború során a városban súlyos harcok dúltak.
Műemlékek [szerkesztés]
- Katedrális, 1226 és 1631 között épült gótikus stílusban. Tornya 90m magas.
- San Juan de los Reyes. A ferences rend kolostora és temploma 1477 és 1606 között, gótikus stílusban épült. Falait a móroktól kiszabadított keresztény rabok láncai díszítik.
- Santo Domingo el Antiguo-kolostor. A 11. században épült, altemplomában van eltemetve El Greco
- Szent Tamás-templom, benne El Greco Orgaz gróf temetése című művével
- Cristo de la Luz-templom, 1000 körül mecsetnek épült.
- Tránsito-zsinagóga. 1355-ben épült mudéjar stílusban. Ma a szefárd zsidók életét bemutató múzeum látható benne
- Alcázar. A 10. században a mórok építették; a 16. században királyi palotává építették át. A
polgárháború idején a falangisták kezén volt, a köztársaságiak hiába ostromolták. Ma katonai múzeum működik benne.
- Középkori városkapuk
- Középkori hidak
Múzeumok [szerkesztés]
- Museo de Santa Cruz
- Casa-Museo de El Greco
- Museo Duque de Lerma
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Toledo című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
