Toldi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toldi Miklós képe a Magyar hősök arcképcsarnoka (1996) című könyvben (Somogyi Győző alkotása)[1]

Toldi Miklós (1320 körül – 1390. november 22.) bihari birtokos nemes, alakját mint legendásan erős vitéz emberét őrizte meg a néphagyomány.[2][3]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyét sokáig fiktívnek tartották, mivel életéről kevés adat maradt fent. Oklevelekből kimutatták, hogy valóban élt Toldi György és Toldi Miklós I. Károly és I. Lajos korában. Amit biztosan lehet tudni, hogy tanult ember volt, minden valószínűség szerint elsajátította a latin nyelvet is, s ezt a tudását Itáliában is kamatoztatta. Bizonyára családi kapcsolatai révén került Meggyesi Móric pozsonyi ispán mellé, és Pozsony megyében már várnagyságig és alispánságig vitte (1354). Minthogy Meggyesi részt vett Nagy Lajos király 1351-52-es nápolyi hadjáratában, feltételezhetjük, hogy bandériumában ott volt Toldi is.

Rövid ideig maradt csak az ispán mellett, hamarosan a leghatalmasabb egyházi méltóság, Váradi Miklós esztergomi érsek familiárisa lett. Szolgálata itt már kifejezetten katonai jellegű volt; s mint az érsek vazallusa, szinte állandóan a király környezetében tartózkodott. 1359-ben ura megbízásából Firenzéből két oroszlánkölyköt kellett elhoznia.

Még éveket szolgált Itáliában és részt vett a különböző városok, államok és nemesek egymás között zajló harcaiban. Magyar zsoldosokat vezetett, melyek társultak más nemzetiségű, itáliai, angol, spanyol, német, vagy francia zsoldosokkal, ún. kompániákkal.

1366-tól ismét a királyi udvartartás tagja, s itt is kitűnhetett, mert egymás után kapta a magas tisztségeket. A király vazallusa, így feudális famíliájának tagja lett, s tartósan Nagy Lajos környezetében tartózkodott. 1366-ban Gömör, 1372-ben Heves megyében, három évvel később Biharban, 1383-ban pedig Szabolcs megyében ispán.[4]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legkorábbi és legrészletesebb forrása Ilosvai Selymes Péter széphistóriája: Az híres nevezetes Toldi Miklósnak jeles cselekedeteiről és bajnokosodásáról való história (Debrecen, 1574). A néphagyományban Toldi Miklós alakja Nógrád és Bihar megyében maradt fenn legtovább, hangsúlyozzák hatalmas testi erejét, de életét Mátyás király korába helyezik.

Toldi Miklósról szóló legismertebb alkotás Arany János Toldi-trilógiája (Toldi, Toldi szerelme, Toldi estéje). Megírásában az is motiválta a költőt, hogy a szülőfaluja, azaz Nagyszalonta mellett található Csonka-torony a hagyomány szerint a Toldi-családé volt.

Fadrusz János szobrászművész 1903-ban készítette el Toldi Miklós a farkasokkal című szobrát.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Toldi Miklós arcképe. Eredetije az Erdélyi Múzeum-Egylet levéltárában. A Vasárnapi Ujság 1858. évi 27. számából.
  2. Toldi Miklós utódai Erdélyben éltek, azonban a család gr. Toldi Lőrinccel 1856-ban kihalt. Hagyatéka közt találtak egy Toldi Miklóst ábrázoló tizenkét hüvelyknyi olajfestményt. Készítőjének neve nem ismert, azonban kéznyoma jártas festőre vall. A rajta lévő évszám (1512) vélhetően a készítés évére vonatkozik. A gróf leszármazottai egy mellvérttel együtt az Erdélyi Múzeumban helyezték el, azonban annak megszűnte után sorsuk ismeretlen. Forrás: Toldi Miklós arczképe és pánczélja. (pdf). Vasárnapi Ujság V. évfolyam, 27. szám, 1858. július 4. (Hozzáférés: 2010. szeptember 10.)
  3. Dr. Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája
  4. Papp Gábor: Toldi Miklós legendás vitézsége. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. I. évf., 2. sz., 47. p. – 2011. május

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Toldi Miklós témájú médiaállományokat.