Tjeszraperet
| Tjeszraperet | ||||||
|
Tjeszraperet (ṯs-rˁ-pr.t[1]) ókori egyiptomi hölgy a XXV. dinasztia idején; Taharka egyiptomi fáraó és núbiai király egyik lányának szoptatós dajkája. Sírját érintetlenül találták meg.
Tjeszraperet sírját 1829. május 29-én fedezte fel Thébában Jean-François Champollion és Ippolito Rosellini expedíciója. A sírba temetkezett Tjeszraperet feltételezett férje,[2] Dzsedhonszuefanh is, aki „Ámon isteni atyja” (pap) és „Honszu templomának lesonisa” volt. Nem tudni, Taharka melyik lányának volt a dajkája Tjeszraperet.
A sírból a legtöbb lelet a firenzei Nemzeti Régészeti Múzeumba került, köztük Tjeszraperet láda formájú külső koporsója,[3] belső antropoid koporsója, valamint egy másik antropoid koporsójának egy töredéke; Dzsedhonszuefanh sztéléje aranyozott figurákkal, tükör és tokja, kohltartó pálcikával. Pár más lelet Franciaországba került: Tjeszraperet sztéléje ma a Louvre-ban, a nevével ellátott Ptah-Szokar-Ozirisz-szobrocska pedig a Musée des Beaux-Arts de Dijonban.[4] Rossellini további tárgyakról is beszámol,[5] de ezeket mindmáig nem azonosították egy gyűjteményben sem, talán még mindig Egyiptomban találhatóak: egy tojásokkal teli kosár, egy gabonával teli cserépedény, Dzsedhonszuefanh koporsója, négy kanópuszedény, egy másik Ptah-Szokar-Ozirisz-szobrocska, három cserépládika tele usébtivel, egy sakálszobrocska és madárszobrocskák.[6]
Források[szerkesztés]
- ↑ Hermann Ranke: Die ägyptische Personennamen, Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935, p. 394.
- ↑ Maria Cristina Guidotti, Francesco Tiradritti: Rinascimento Faraonico. La XXV dinastia nel Museo Egizio di Firenze, Montepulciano, 2009, p. 29.
- ↑ Christian Greco: Il sarcofago esterno di Tjesraperet, dimora per l’eternità, in: Guidotti, Tiradritti, op. cit., pp.21-26.
- ↑ Carlo Rindi: The Ptah-Sokar-Osiris Figure of Tjesraperet, Wet Nurse of Pharaoh Taharka's daughter. Typological and Historical Analysis, «Bulletin de la Société d'Égyptologie Genève», 2011-2013, 29, pp. 131-144.
- ↑ Ippolito Rosellini: I Monumenti dell'Egitto e della Nubia. Parte seconda, monumenti civili, Vol. I, Pisa 1834, pp. 104-107.
- ↑ Maria Cristina Guidotti: The Burial Furniture of Tjes-ra-peret, the Wet Nurse of Taharqo's Daughter, in: Francesco Tiraditti (editor): Pharaonic Renaissance, Ljubljana 2008. ISBN 978-961-6157-33-9, pp. 130-135.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tjesraperet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom[szerkesztés]
- Giuseppe Gabrieli: Ippolito Rosellini e il suo Giornale della Spedizione Letteraria Toscana in Egitto negli anni 1828-1829, Roma, 1925.
- Christian Greco: Il sarcofago esterno di Tjesraperet, dimora per l’eternità, in: Maria Cristina Guidotti, Francesco Tiradritti: Rinascimento Faraonico. La XXV dinastia nel Museo Egizio di Firenze, Montepulciano, 2009, pp. 21–26.
- Maria Cristina Guidotti: The Burial Furniture of Tjes-ra-peret, the Wet Nurse of Taharqo's Daughter, in: Francesco Tiraditti (editor): Pharaonic Renaissance, Ljubljana 2008. ISBN 978-961-6157-33-9, pp. 130–135.
- Maria Cristina Guidotti, Francesco Tiradritti: Rinascimento Faraonico. La XXV dinastia nel Museo Egizio di Firenze, Montepulciano, 2009.
- Jean Leclant: Recherches sur les monuments thébains de la XXV e dynastie dite éthiopienne, Le Caire, 1965.
- Hermann Ranke: Die ägyptische Personennamen, Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935.
- Carlo Rindi: The Ptah-Sokar-Osiris Figure of Tjesraperet, Wet Nurse of Pharaoh Taharka's daughter. Typological and Historical Analysis, «Bulletin de la Société d'Égyptologie Genève», 2011-2013, 29, pp. 131–144.
- Ippolito Rosellini: I Monumenti dell'Egitto e della Nubia. Parte seconda, monumenti civili, Vol. I, Pisa 1834.
- Christiane Ziegler: Champollion en Égypte. Inventaire des antiquités rapportées au Musée du Louvre, in Luc Limme, Jan Strybol: Aegyptus Museis rediviva. Miscellanea in honorem Hermanni de Meulenaere, Brussels, 1993, pp. 197–213.