Tengeri-hántás

Tengerihántás
A Tengerihántás első kézirata
Szerző	Arany János
Megírásának időpontja	1877. július 15.
Nyelv	magyar
Műfaj	ballada

A Tengerihántás Arany János (költő) "őszikék" balladái közül egyik kiemelkedő műve. Típusa pedig parasztballada.

Története

A mű történetét két elbeszélő mondja el, az őszi kukoricahántás közben a ropogó tábortűz körül. A ballada két fiatal kapcsolatáról szól, Tuba Ferkóról és Dalos Eszterről. A szerelmük hevében a lány, nem kívánt teherbe esik a férfitől akit nem rég óta ismert, amit a korban nagyon elítéltek, ezért is viseli meg a lányt nagyon, aki terhének okán öngyilkos lesz. Tuba Ferkó a lelkiismeretfurdalás okozta bánat nyomán szintén öngyilkos lesz. És a mű végén visszatérünk a már lohadó tábortűzhöz.

Hollósy Simon: Tengerihántás (1885)

Szerkezete

A ballada szerkezete egy szálon futó, körkörös: a mű elején a mesélők és társaságuk a ropogó, majd a mű végén már a lohadó tűz körül ülnek.

Tragédia

A ballada egy tragikus történést beszél el amelynek fő tárgya, Dalos Eszter és babájának, illetve Tuba Ferkónak öngyilkossága. Ezen kívül a szerelmi bánatot mutatja be. Dalos Eszter halálát követően pedig Tuba Ferkó őrlődéseit olvashatjuk.

Lélekábrázolás

Tuba Ferkó bűntudata, melyet szerelme teherbeejtése miatt érez, aki ennek hatására öngyilkos lett. Tuba Ferkó gyötrelmei végül őt is öngyilkosságba kergetik.

Párbeszéd a mű során

Kisebb párbeszédre csupán a tűz körül ülők között kerül sor, ezenkívül csupán az elbeszélők szolnak ki a történet során, illetve a végén a tanulság kerül bemutatásra általuk.

A történet szaggatottsága

A történet szaggatottságát, a történet és a tűz állapotának váltakozásában ismerhetjük fel.

Homály és a megjelenő motívumok

Az elbeszélés során semmilyen egyéb részletet nem tudunk meg, a terhesség tényét is a sorok közül olvashatjuk csak ki. Az öngyilkosságokat is csak finom utalások során tudjuk meg.

A mű motívuma a tűz mely a szerelmesek érzelmeivel áll szoros párhuzamban

Források

• Arany János: Tengeri-hántás (a vers szövege)