Teleki Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Teleky Mihály (1634-1690).jpg

Széki gróf Teleki Mihály (Nagyvárad, 1634. – Zernest, 1690. augusztus 21.) erdélyi kancellár, Erdély főgenerálisa, Apafi Mihály fejedelem főtanácsosa.

Ifjabb Teleki Mihály(1671-1720) apja. I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, utóbbi testőrkapitánya. Mindvégig kitartott mellette a trónharcokban. Utána Kemény János híve, majd 1663-ban Apafi Mihály hűségére tért. Ennek uralma idején tanácsúr, majd az „ország generálisa”-ként a fejedelem legbefolyásosabb embere.

1672-ben és 1678-ban a Magyarországra menekült és onnan Habsburg-ellenes harcot kezdő magyarországi „bujdosók” fővezére. Ő készítette elő és vitte keresztül Erdély Habsburgok kezére adását (1685-től). Részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, emiatt bujdosásra kényszerült.

1685 áprilisában a Habsburgok a török ellen akarják fordítani Apafit, eközben az udvarába küldött jezsuita követ titkos szerződést kötött Telekivel. Eszerint közbenjár egy paktum megkötésében Apafinál, amelyben kimondják, hogy a német császár és magyar király Erdély felett is főhatalmat gyakorol, Erdély lemond az önálló külpolitikáról, amelynek fejében Erdély védelmére a német hadsereg 1/6-a Erdélyben állomásozik, a privilégiumok és a vallásszabadság pedig háborítatlan maradnak. 1686. június 28-án Apafi és Lipót megkötötte a Teleki által inspirált szerződést (Haller-diploma).

Teleki Mihály halála és temetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szultán által Erdély elfoglalására küldött Thököly Imre ellen harcolva a zernyesti csatában szövetségese, Heisler gróf, császári altábornagy (1629–1696) Thököly fogságába esett, Teleki pedig 1690. augusztus 21-én hősi halállal távozott. Hamvait felesége, köröstarcsai Veér Judit temette el végakarata szerinti nemes egyszerűséggel Gernyeszegen. Majd özvegye szinte kerek tizenhat évvel férje temetése után, 1707. február 14-én követte párját. Haláláról menye, Teleki Pálné Vay Kata ezt jegyezte fel: „Anno 1707 14. Februarii vette el az én Istenem az én édes anyám helyett való édes jó asszonyomat, nékem kimondhatatlan nagy keserűségemre 12 és 1 óra között, hitinek nagy erejével, lelkinek reményével, másoknak jó példa hagyásával."

Kelemen Lajos szívhez szóló szavait idézzük befejezésül: "Halála előtt való napon még sajátkezüleg írott soraival tett kedves unokája s több hü hozzátartozója részére negyedfélszáz arany külön megtakarított pénzéről rendelkezést. Fia, Teleki Mihály 14-ikén reggel értesült anyja haláláról, 18-ikán tétette koporsóba s a II. Rákóczi Ferenczet a fejedelemségbe igtató marosvásárhelyi országgyűlés idején, éppen a beigtatás után három nappal, 1707 április 10-ikén volt meg a temetése fényes gyászoló közönség jelenlétében. Maga a fejedelem is képviseltette ott magát. Azóta ott pihen ő is a gernyeszegi templom alatt."

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]