Tamás
A Tamás[1] férfinév arámi eredetű szó, a Teomo névből származik, jelentése: iker.[2] A görögök vették át Thomasz formában, mivel a görögben volt egy ilyen alakú szó, csodálatos jelentéssel.[2]
[szerkesztés] Gyakorisága
Az 1990-es években igen gyakori név, a 2000-es években a 7-11. leggyakoribb férfi név.[2][3][4]
[szerkesztés] Névnapok
- január 28.[2]
- március 7.[2]
- június 22.[2]
- július 3.[2]
- július 6.[2]
- augusztus 25.[2]
- szeptember 22.[2]
- október 2.[2]
- december 21.[2]
- december 29.
[2] A magyar naptárakban, kalendáriumokban szereplő három hivatalos Tamás-nap: március 7. (Aquinói Szent Tamás régi egyházi ünnepnapja), december 21. (Tamás apostol régi egyházi emléknapja) és december 29. (Canterburyi Szent Tamás emléknapja). Ezenkívül még több más nem hivatalos Tamás-névnap is szerepel a részletesebb névnaplistákon, így Tamás apostol és Aquinói Szent Tamás mai egyházi emlékünnepe (július 3., illetve január 28.), valamint további Tamás nevű szentek ünnepei.
A három hivatalos névnap közül a legfontosabb december 21-e, a magyar néphagyomány szerinti Tamás-nap, amelyhez a karácsonyi ünnepkör részeként különféle népszokások fűződnek.[5][6]
[szerkesztés] Idegen nyelvű névváltozatai
- Thomas (német, angol, francia, holland)
- Tomas (svéd, holland)
- Tomás (spanyol)
- Tomé (galíciai)
- Tommaso (olasz)
- Teomo (héber, arámi)
- Θωμάς (Thómasz) (görög)
- თომა (Toma) (grúz)
- Tomasz (lengyel)
- Tuomas (finn)
- Фома (Foma) (orosz)
- Tham
- Tomez
- Tomáš (cseh, szlovák)
- Tuami (marokkói)
- Tivish (gall)
- Thomas (dán)
- Tomaž (szlovén)
- Toomas (észt)
- Тома (Toma) (bolgár, szerb)
- Tomas (horvát)
- Тамаш (Tamas) (fehérorosz)
- Tómas (izlandi)
- Oomen (maláji)
- Tomàs (katalán)
- Tomás (ír)
- トマス (Tomasu) (japán)
- 도마 (Doma) (koreai)
- Tomaz (portugál)
- Tomas (román)
- Tomos (velszi)
- தாமஸ் (Tāmas) vagy தோமா (Tōmā) (tamil)
- ܬܐܘܡܐ (Toma) (asszír)
[szerkesztés] Híres Tamások
|
|
[szerkesztés] Uralkodók
[szerkesztés] Egyházi elöljárók
|
|
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Kálmán Béla: A nevek világa
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
[szerkesztés] Források
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- (Hozzáférés: 2011. május 1.)

