Taikjoku (formagyakorlat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Taikjoku a katák egy típusa, amelyet Funakosi Gicsin hozott létre a sótókan rendszerében. Eredetileg hat volt. Több más karatestílus is átvette. A legalapvetőbb, általános iskolai oktatásra szánta.

Szono Icsi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szono icsi ("szono egy") nevű kata a zenkucu-dacsi (z.-állás) nevű kumite dacsi (küzdőállás), az elsőlábas középső ütés (oj csudan cuki), az elsőlábas alsó söprés (oj gedan barai), a forgás és a kiai-kiáltás begyakorlására használatos. (Az „elsőlábas” kifejezés itt az elöl lévő láb szerinti kezet jelenti.)

  • Fudo-dacsi
    • Joj
  • Fordulás
    • Zenkucu-dacsi - oj gedan barai
    • Zenkucu-dacsi - oj csudan cuki
  • Fordulás
    • Zenkucu-dacsi - oj gedan barai
    • Zenkucu-dacsi - oj csudan cuki
  • Fordulás
    • Zenkucu-dacsi - oj gedan barai
    • Oj csudan cuki
    • Oj csudan cuki
    • Oj csudan cuki és kiai
  • Fordulás
    • Oj gedan barai
    • Oj csudan cuki
  • Fordulás
    • Oj gedan barai
    • Oj csudan cuki
  • Fordulás

Szono Ni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szono ni ("szono kettő") nevű kata a szono ichitől annyiban különbözik, hogy minden ütés a fejet támadja (oj dzsodan cuki)

  • Fudo-dacsi
    • Joj
  • Fordulás
    • Zenkucu-dacsi - oj gedan barai
    • Zenkucu-dacsi - oj dzsodan cuki
  • Fordulás
    • Zenkucu-dacsi - oj gedan barai
    • Zenkucu-dacsi - oj dzsodan cuki
  • Fordulás
    • Zenkucu-dacsi - oj gedan barai
    • Oj dzsodan cuki
    • Oj dzsodan cuki
    • Oj dzsodan cuki és kiai
  • Fordulás
    • Oj gedan barai
    • Oj dzsodan cuki
  • Fordulás
    • Oj gedan barai
    • Oj dzsodan cuki
  • Fordulás

Szono Szan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szono szan ("szono három") valamennyivel több dologban különbözik az azt megelőző kettőtől.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sihan Adámy István: A nagy kata könyv - kyokushin karate III. 2003
  • Werner Lind: Nagy Harcművészeti Lexikon, Libruna Kft, Budapest, 2004.