Funakosi Gicsin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Funakosi Gicsin

Funakosi Gicsin (船越 義珍, nyugaton Gichin Funakoshi) (Suri, Okinava, 1868. november 10.Tokió, 1957. április 26.) japán harcművész, aki az okinavai eredetű karatét Japán fő szigetén elterjesztette.

A karatedó, „az üres kéz útja” okinavai eredetű japán harcművészetként vonult be a köztudatba.

Életútja és a karate[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

11 éves korában kezdett okinavatét tanulni, ez a karate őse, Amatu Anso és Hokocu Anso mestereknél.

1906-tól az okinavai Sobukai Társaság titkára. 1917-ben meghívásra Kiotóba utazott, ahol már bemutatta a karatét. 1922-ben Tokióban tartott saját rendszeréből bemutatókat, amit terjeszteni is kezdett. Első saját dódzsóját költői álnevéről: „Sótó” („Hajladozó Fenyő”) Sótókannak nevezték. Később a stílus elnevezése is ebből fakadt. Funakosi ellenezte a versenyzést, a szabad küzdelmet, a katákra (formagyakorlatokra) helyezte a hangsúlyt. A karatét művészetként (harcművészet) és nem sportként képzelte el.

A kamakurai Enkakudzsi-templomban lévő sírján a felirat: „Karate ni szente nasi” azaz A karatéka sohasem támad/A karatéban nincs első támadás (A karatéban nincs támadótechnika.)

A karate művelője az üres kéz útját járja, azaz eszköz nélkül, pusztán a testét használva fegyverként, védi meg magát. Funakosi mester meghatározása szerint a karate-dó célja nem a győzelem vagy a vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesítése és a jellem fejlesztése. Tehát a cél nem versenyek megynyerése, vagy övfokozatok elérése, hanem a rendszeres, kitartó gyakorlással a test és a jellem fejlesztése.

Funakosi mester maximái: jellem, őszinteség, törekvés, jó modor, önfegyelem. Maga Funakosi a rendszerét először csak egyszerűen dai nippon kempó karate-dó-nak, vagyis "nagy japán ököl módszerű üres kezek útjá"-nak nevezte. A köztudatban a stílus a tanítványok által használt elnevezéssel vonult be, amit maga a mester is elfogadott. A sótókan, a legnagyobb karate stílussá nőtte ki magát, Funakosi mester rendszeréből, ami Nakajama mesternek köszönhetően az egész világon elterjedt. Napjainkban már több világszervettel is rendelkezik, amik nem működnek együtt teljes mértékben (JKA, IAKF, ITKF SKI, Fudokan stb.).

Még a mester életében megkezdődött az eredeti tanítás és a Nakajama-féle irányzat kettéválása. 1949-ben Nakajama Maszatosi még mesterével együtt alapította meg a JKA-t, a Japán Karate Szövetséget, ami egyre inkább Nakajama befolyása alá került.

1951-ben bevezették a szabad küzdelmet 1957-ben pedig megrendezték az első hivatalos karateversenyt.

Funakosi, a modern karate-dó megalkotója úgy halt meg (1957-ben), hogy kétségei voltak a karate további fejlődésének módja felől. A Funakosi által alapított stílus véglegesen ekkor szakadt két ágra, a versenyzést elvető ortodox sótókaira és a Nakajama által megreformált - a mester iránti tiszteletből első dódzsójának nevét viselő - sótókan ágazatra. A shotokan karate mára a világ legnépszerűbb és legelterjedtebb irányzatává vált.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Funakosi mester születési éve hivatalosan 1870. Ezt egy vizsga miatt módosítania kellett.

Funakosi Gicsin: a karate 20 alapelve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapelvek
  • 1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget.
  • 2. A karatéban nincs első támadás.
  • 3. A karate az igaz elveket szolgálja.
  • 4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled.
  • 5. A technikánál előbbre való a szellem.
  • 6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől.
  • 7. A hiba hanyagságból ered.
  • 8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dojo-ban van jelen.
  • 9. A karate gyakorlása az egész életet betölti.
  • 10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni.
  • 11. A karate olyan, mint a forró víz, ha nem ég alatta a tűz, kihűl.
  • 12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts.
  • 13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass.
  • 14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás.
  • 15. Kezedet és a lábadat kardként használd.
  • 16. Ahogy felnősz, millió ellenség vesz körül.
  • 17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes.
  • 18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog.
  • 19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét.
  • 20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Funakosi Gicsin témájú médiaállományokat.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]