Törpeboglárka

Törpeboglárka
	Hím törpeboglárka
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Osztály:	Rovarok;
Rend:	Lepkék;
Család:	Boglárkalepke-félék;
Nem:	Cupido;
Tudományos név
	Cupido minimus; Füssly, 1775
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Törpeboglárka témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Törpeboglárka témájú médiaállományokat és Törpeboglárka témájú kategóriát.

A törpeboglárka (Cupido minimus) a boglárkalepke-félék családjába tartozó, Európától Szibériáig elterjedt lepkefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A törpeboglárka szárnyfesztávolsága 1,7-2,2 cm. Szárnyainak felső oldala egyszínű, sötétbarna, a hímeknél a szárnyak tövében csillogó kék pikkelyek láthatók. A szárnyak fonákjának alapszíne halvány porszürke, rajta világos udvarú, kis fekete pettyekből álló foltsor húzódik végig; ezek az elülső szárnyon kicsivel nagyobbak, mint a hátsón. A hátsó szárnyon nincs az egyes Cupido-fajokra jellemző farkinca.

Nem különösen változékony, a nagyobb példányokat forma alsoides néven írták le.

Hernyója zöld, néha barnás, hátán sárga vagy vörös vonalakkal.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlíthat hozzá a palakék ékesboglárka, a hegyi törpeboglárka, a kóbor ékesboglárka, a kormos ékesboglárka, az aprószemes boglárka, a nagyszemes boglárka és a bengeboglárka.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsia mérsékelt övi és mediterrán vidékein él az Ibériai-félszigettől egészen a szibériai Amur vidékéig. Magyarországon elsősorban a hegy- és dombvidékeken fordul elő.

Életmódja[szerkesztés]

Száraz gyepek, szikár legelők, sziklás hegyoldalak, karsztbokorerdők. löszpuszták lepkéje.

Évente két (északon és magas hegyvidéken csak egy) nemzedéke (április közepétől június elejéig és július-augusztusban) repül. A hímek territóriumot tartanak, magasabb fűszálak tetején őrzik területüket. A hímek néha nagyobb csapatokba gyűlnek a földön vagy nagyobb fűcsomók körül; pocsolyák mellett, állati ürüléken is szívogathatnak. Elsősorban kakukkfű vagy pillangósvirágúak nektárját fogyasztják. Hernyója különféle csüdfű-fajok (Astragalus spp.), somkóró-fajok (Melilotus spp.), nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria), tarka koronafürt (Coronilla varia), szarvaskerep (Lotus corniculatus) virágzatán táplálkozik. A teljesen kifejlett hernyó fűcsomókba bújva áttelel és a következő tavaszon bábozódik be.

Magyarországon nem védett.