Török István (nagybirtokos)
Enyingi báró Török István (1564 – 1618. június 3.) pápai főkapitány, nagybirtokos főúr. Az enyingi báró Török család utolsó férfi tagja.
Élete[szerkesztés]
Enyingi Török Ferenc és guthi Országh Borbála fia. Három felesége volt (Rauber Katalin, Tapolcsányi Ilona és gersei Pethő Margit), de gyermeke egyiktől sem született, vele férfiágon kihalt az enyingi Török-család. Az enyingi Török-család erdélyi ágának kihalta (1607) után az ottani családi birtokokra is igényt formált, majd unokatestvére leányával Török Katalinnal kiegyezvén csak Debrecent vette át, a birtokok egy részét meghagyta unokahúga kezén, egy részét pedig elzálogosította a későbbi erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak. A Bocskai-szabadságharc idején a Habsburg-ház híve maradt, Nagyvázsony várát Bocskai csapataitól visszavette, amiért őt azt erdélyi országgyűlés hűtlennek nyilvánította. 1618-ban történt halála után Debrecen gazdag városa és a Török-család palotája az erdélyi fejedelem birtoka lett, magyarországi birtokait (Diósgyőr, Sirok, Pápa, Tata, Vitány, Gesztes) pedig nővére házassága révén a Nyáry-család tagjai örökölték meg.[forrás?]
Források[szerkesztés]
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: XI. kötet [Taaffe - Török]. Pest: Ráth Mór. 1865. 293–294. o.