Ugrás a tartalomhoz

Szultáni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2018. november 9., 14:14-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

A szultáni, haszené vagy altun (törökül: sultani) egy történelmi oszmán török aranypénz.

A szultáni bevezetéséig az oszmán pénzrendszer monometallisztikus (egyfémes) volt, alapját az ezüst akcse képezte. Aranyak is forogtak az országban, de ezek külföldi – főként velencei – eredetűek voltak. II. Mehmed Konstantinápoly elfoglalása után meg akarta törni Velence hatalmát, ennek egyik lépése az önálló aranypénzverés megindítása volt 1477–78-ban. Ezzel a birodalom bimetallisztikus pénzrendszerre tért át.

A szultánit a velencei aranyak (Zecchino vagy Sequino) mintájára verette. Az érméken – a legtöbb iszlám kiadáshoz hasonlóan – csak arab betűs szöveg szerepelt. Egy 1703-tól vert másik típus fő díszítése a tuğra. Az érmék finomsága az évszázadok során nem változott, az első csökkentés csak a 19. században történt meg.

Külső hivatkozás[szerkesztés]