Szociális hozzájárulási adó

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szociális hozzájárulási adó (rövid nevén: szocho) egy magyarországi adónem, amely a magánszemélyek jövedelmének különféle formái, például munkabér és osztalék után kerül megfizetésre. Az adónem célja, hogy fenntartsa a társadalmi ellátórendszereket, többek közt a nyugdíjrendszert és a szociális segélyek rendszerét. Bizonyos adónemek, mint például a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) részben vagy egészben mentesít a szocho megfizetése alól.[1]

A szociális hozzájárulási adó egy degresszív adónem, ugyanis minden évben a január 1-jén hatályos minimálbér 24-szerese (2024-ben ez az összeg havi bruttó 6 403 200 forint) feletti jövedelemrészre nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót;[2] vagyis csak a havi bruttó 6 403 200 forintos sávhatárig érvényes a 13%-os adókulcs, az efeletti jövedelemrész esetében viszont gyakorlatilag 0%-os kulcs van érvényben a szociális hozzájárulási adónál. Mindez szemben áll a kormány azon céljával, miszerint a kormány célja az arányos közteherviselés,[3] emellett kiesést is jelent a költségvetésnek.

Magyarországon a társadalombiztosítási járulék gyakorlatilag ketté van választva: a munkavállaló bruttó béréből 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot vonnak le, míg a munkaadó a bruttó béren felül 13%-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A két teher mértéke együttesen a bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 27,88%-át teszi ki. Időről időre felmerülnek olyan kezdeményezések, hogy a teljes járulékköltséget a bruttó bérből vonják le, az új egységes tb-járulék mértéke pedig 27% lehetne. A 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mértéke pedig a teljes bérköltség arányában 13,27%, így az szja mértéke a járulékok egységesítése esetén 13% lehetne. Ez nem csak egyszerűsítené az adózást, hanem javítaná a családi adókedvezmény igénybevehetőségét a három- vagy többgyermekes családok esetében. A járulékok egységesítése esetén természetesen a bruttó béreket automatikusan meg kellene emelni 13%-kal, a mai teljes bérköltség szintjére.[4]

Története[szerkesztés]

Az adónemet az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete vezette be 2012. január 1-jétől.[5] Ezzel egyidejűleg megszűnt a munkaadó által fizetett nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék;[6] a járulék és a szociális hozzájárulási adó között az a különbség, hogy előbbi kizárólag arra a célra fordítható, amelyre beszedték, utóbbi adót viszont egyéb célokra is lehet költeni.[7]

2023. július 1-től a személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a 2023. július 1-je után keletkező kamatjövedelmek után. Néhány befektetést nem érint az az új adónem, például a TBSZ-en (tartós befektetési számlán) tartott befektetett megtakarítást továbbra is adómentes az 5. év után.

Adótényállás[szerkesztés]

Adóalany[szerkesztés]

A szocho alanya minden olyan egyéni és társas vállalkozás, amely a főszabály szerint adózik és nem tartozik az egyszerűsített adónemek (kisadózó vállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, kisadózó vállalkozók tételes adója) valamelyike alá.

Adómérték[szerkesztés]

2024. január 1-jétől a szocho mértéke havi 6 403 200 forintos adóalapig 13%, az afeletti jövedelemrészre 0%.

A szocho mértéke az adóalap százalékában
Időszak Az adóalaphoz viszonyítva
2012. január 1. – 2012. december 31. havi bruttó 2 232 000 forintig 27%,[8] havi bruttó 2 232 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2013. január 1. – 2013. december 31. havi bruttó 2 352 000 forintig 27%,[8] havi bruttó 2 352 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2014. január 1. – 2014. december 31. havi bruttó 2 436 000 forintig 27%,[8] havi bruttó 2 436 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2015. január 1. – 2015. december 31. havi bruttó 2 520 000 forintig 27%,[8] havi bruttó 2 520 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2016. január 1. – 2016. december 31. havi bruttó 2 664 000 forintig 27%,[8] havi bruttó 2 664 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2017. január 1. – 2017. december 31. havi bruttó 3 060 000 forintig 22%,[8] havi bruttó 3 060 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2018. január 1. – 2018. december 31. havi bruttó 3 312 000 forintig 19,5%,[9] havi bruttó 3 312 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2019. január 1. – 2019. június 30. havi bruttó 3 576 000 forintig 19,5%,[10] havi bruttó 3 576 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2019. július 1. – 2019. december 31. havi bruttó 3 576 000 forintig 17,5%,[11] havi bruttó 3 576 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2020. január 1. – 2020. június 30. havi bruttó 3 864 000 forintig 17,5%,[12] havi bruttó 3 864 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2020. július 1. – 2021. december 31. havi bruttó 3 864 000 forintig 15,5%,[13] havi bruttó 3 864 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2022. január 1. – 2022. december 31. havi bruttó 4 800 000 forintig 13%,[14] havi bruttó 4 800 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2023. január 1. – 2023. december 31. havi bruttó 5 568 000 forintig 13%,[14] havi bruttó 5 568 000 forintos jövedelemrész felett 0%
2024. január 1-jétől havi bruttó 6 403 200 forintig 13%,[14] havi bruttó 6 403 200 forintos jövedelemrész felett 0%

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ SZOCHO / SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ. Start Up Guide Galaxis, 2022. május 30. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  2. ↑ 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról. Nemzeti Jogtár
  3. ↑ arányos adórendszert akar a kormány – ado.hu, 2018. május 15
  4. ↑ A románok meglépték: minden járulékot a munkavállaló fizet (2.) – portfolio.hu, 2017. november 8.
  5. ↑ A szociális hozzájárulási adóról. www.mosz.agrar.hu (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  6. ↑ https://www.adko.hu/01_files/informaciok/2013/jarulekok%20mertekei_2013.pdf Járulékok mértékei 1998-2013
  7. ↑ Téglási András: A szociális jogok alkotmányos védelme – különös tekintettel a szociális biztonság alapjogi védelmére. Budapest: Dialóg Campus. 2019.  
  8. ↑ a b c d e f Szociális hozzájárulási adó. nav.gov.hu (2022. január 3.) (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  9. ↑ 2017. évi CLVI. törvény 4. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  10. ↑ 2017. évi CLVI. törvény 4. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  11. ↑ 2019. évi XLVIII. törvény 4. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  12. ↑ 2019. évi XLVIII. törvény 4. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  13. ↑ 2020. évi XLVI. törvény 10. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  14. ↑ a b c 2021. évi CXXXI. törvény 7. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szociális_hozzájárulási_adó&oldid=26969263”