Szilágyi Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Szilágyi Mihály
Szilágyi Mihály.jpg
Szilágyi Mihály gróf arcképe, acélmetszet (1430 körül)
Született 1400 körül
Elhunyt (60 évesen)
Isztambul
Nemzetisége magyar
Házastársa Báthori Margit
Foglalkozása hadvezér, kormányzó
Aktív évek 1416-1460

Gróf horogszegi Szilágyi Mihály ( ?, 1400 körül – Konstantinápoly, 1460) hadvezér, kormányzó.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágyi László és Bellyéni Katalin fia. Egy fiútestvére Osvát, két lánytestvére Erzsébet és Zsófia volt. Báthori Margitot 1440-45 között vette feleségül. Házasságukból valószínűleg több gyermek is született, de egyikük sem érte meg a felnőtt kort. Mihály Hunyadi Mátyás magyar király nagybátyja, Hunyadi Jánossal együtt harcolt a török ellen a várnai és a második rigómezei csatában (1448). 1456-ban, a nándorfehérvári diadal idején a vár kapitánya volt, amit a csata után ő építtetett újjá. 1457–58, majd 1460-ban macsói bán, 1458-ban emellett, Magyarország kormányzója volt. 1460-ban erdélyi vajda és az alsó részek főkapitánya lett.

V. László, mint az igen nagy birtokú, nemesi család e vitézségéről híres tagját, temesi főispánná és macsói bánná nevezte ki.

1456-ban, amikor II. Mehmed oszmán szultán hadai Nándorfehérvár, a mai Belgrád felé özönlöttek, sógora, Hunyadi János e legfontosabb magyar végvár kapitányságát őrá bízta. A vár védelmében erélyt és hősies elszántságot tanúsított. A július 22-én Kapisztrán Szent János ferences hitszónok, Hunyadi János, Kanizsai László és Rozgonyi Sebestyén társaságában végrehajtott végső kirohanása döntötte el az ostromot: Mehmedet a vár alól, nagy vérontás árán elűzték. Ezzel Európát hetven évre megvédték az oszmán pusztítástól.

A Hunyadiak pártján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérének, Erzsébetnek, Hunyadi Jánossal kötött házassága óta szívvel-lélekkel segítette előre a Hunyadiak, s azokéval együtt a maga ügyét. Hunyadi János halála után László lett a Hunyadi-párt feje, és azokban az ádáz pártharcokban, amelyek a Hunyadi-ház ifjú sarjai és Cillei Ulrik között kitörtek, Szilágyi fő szerepet játszott. Amikor Nándorfehérváron kelepcébe csalhatta régi, magához hasonló erélyes, gátlástalan ellenfelét, Cilleit, annak lemészárlásában maga is részt vett.

1457-ben, unokaöccse, Hunyadi László kivégzése után, Erdélyt szemelte ki a főhatalomért való élet-halál harca bázisául, mert ott és az azzal határos magyar Részeken (Partium) volt a legerősebb a Hunyadiak pártja. A vármegyék és a székelység tárt karokkal fogadták, a várak kapui megnyíltak előtte, csak a királypárti szászok szegültek ellene. Így pl. Beszterce, a Hunyadiak birtokának egyik központja, függetlensége visszaszerzése végett Szilágyi ostromát visszaverte. Ő másutt mindenütt teljes sikerrel lépett fel; Erdélyben minden regáléjövedelmet lefoglalt, régi ellenségeivel, így például Szentmiklósi Pongrác liptói főispánnal megbékélt. Kölcsönösen arra kötelezték magukat, hogy egymást minden ellenség ellen megvédelmezik. Hiába küldte a király Szilágyi ellen Giskrát (a zsoldosvezért), végül is kénytelen volt a lázadozó ország lecsendesítésére, az országgyűlést összehívni, Pozsonyba.

Szilágyi ezalatt Mehmed nagyvezírjének egyik Nándorfehérvár táján portyázó csapatát verte meg, de még 1457 végén (egyesek szerint már 1456-ban) másfajta halálos veszedelemben is forgott: Brankovics György szerb despota, tartományának meg nem segítése és veje, Cillei Ulrik megöletése miatt, bosszút akart rajta állni. Amikor Mihály öccsével, Szilágyi László nándorfehérvári várnaggyal a vár környékén négylovas kocsin utazott, Brankovics csapdát állított nekik, s orvul rájuk rontott. Mihály a kocsiról gyorsan leugorva, lóra kapott, s szerencsésen elkerülte a halált, testvére László azonban sebeibe belehalt. A féktelen egyéniségek e vérengző torzsalkodásában Szilágyi Mihály fivérének méltatlan halálát nem hagyta megtorlatlanul. Pár nappal tőrbe ejtésük után, hirtelen összegyűjtött maroknyi hadával, váratlanul rajta ütött Brankovicson Kupiniknál, a Száva mellett. Makacs ellenállás, és Brankovics jobb keze két ujjának, amelyekkel – Orbini szerint – annyiszor esküdött hamisan, levágása után, a kiskirályt elfogta, több magyarországi uradalmát magára ruházta, de mivel másik unokaöccse, Hunyadi Mátyás királlyá tételét forgatta már a fejében, nem akarta örök ellenségévé tenni a despotát, hanem inkább Mátyás pártjára szerette volna állítani. Kibékült vele, a kicsikart uradalmakról lemondott, s szabadon bocsátotta.

Mátyás trónra juttatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időközben ugyanis a király, V. László, 1457. november 23-án, Prágában hirtelen meghalt, így Szilágyi Mihály elérkezettnek látta az időt, hogy a fogoly Hunyadi Mátyást emeljék a magyar trónra (I. Mátyás néven). Szilágyit a királyválasztó gyűlés (a Duna jegén, 1458) az ország kormányzójává (régens guvernátor) választotta öt esztendőre, amíg a 15 éves Mátyás alkalmas nem lesz az országlásra. Szilágyi még aznap föleskette a rendeket az új király iránti hűségre, de meg kellett erősítenie az újonnan hozott törvényt is, amely szerint sem az ő, sem Mátyás rokonainak nincs mentelmi joguk.

Szilágyi azonnal Budára ment, s a királyi várat Garai nádortól, Mátyás számára átvette. Hunyadi László holttestét kihantoltatva Gyulafehérvárra vitette, édesapja hamvai mellé. Egyszersmind intézkedett Mátyás fogságból való kiszabadításáról, aki Prágából hazaérkezvén, sietett leróni háláját nagybátyja iránt: neki ajándékozta Besztercét és a besztercei grófságot, a Radna-völgyével, a kolozsi és dobokai uradalmaival együtt. Beszterce csak az imént verte vissza Szilágyi hadait, most az első sikertől felbátorodva, megrohanták a várat, ő azonban az Alföldről hirtelen ott termett, a várost bevette, a lakosok egy részét fölkoncoltatta, másokat megvakíttatott, voltak, akiknek kezét, orrát vagy fülét vágatta le.

A szintén bővérű Mátyás, aki különben is nehezen tűrte nagybátyja zsarnokoskodását, felháborodott annak besztercei kegyetlenkedésein, de még inkább azon a híren, hogy az indulatainak parancsolni nem tudó nagyúr július 26-án a királyi ház (Hunyadiak) ellenségeivel, a Garaiakkal Simontornyán véd- és dacszövetségre lépett: a Tisza mellékére magához rendelte Szilágyit, majd október 8-án elfogatta és Világos várába záratta, később parancsot is küldött a világosi várnagyhoz, hogy ölesse meg(!), ezt azonban, az új pápa, II. Piusz (Enea Silvio Piccolomini) követének közbenjárására, még idejében visszavonta.

Török támadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő év augusztusában Lábatlan Gergely várnagy távollétében, Szilágyi hű szakácsa három társával, azzal a hírrel lármázta fel az őrséget, hogy portyázó törökök lepték meg a vár alját. Az őrség nagy része kirohant, s csak a kapukon maradt néhány ember, akiket a szakács, a jóelőre megnyert jobbágyok segítségével lefegyverzett. A csakhamar visszatérő őrséget a bilincseiből kiszabadított Szilágyi elverte a vár alól és az őrséget párthíveivel megerősítve, saját helyzetéről hírt adott a királynak. Mátyás, aki ugyanakkor értesült a török támadásáról, Várkonyba (ma Tiszavárkony) hívta nagybátyját, s vele 1459. szeptember 9-én kibékült. Ismét rábízta Erdély kormányzását és a Délvidék főkapitányságát. Ez utóbbi a török elleni fővezérséget is jelentette.

Szilágyi ismert erélyével látott feladata teljesítéséhez. Előbb az al-dunai várakat erősíttette meg, aztán az Ali bég vezetése alatt, a Száván át Futakig hatolt törököt Szokolyi Péterrel karöltve, tönkreverte.

1460-ban Mátyással békességüket újra megpecsételték. Mátyás, a nagybátyja ellen szüntelen acsarkodó 12 főembert eltávolított az udvarából.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még abban az évben Szilágyi Szerbiában, Szendrő táján Posasin mellett ismét megütközött Ali béggel. Csekély számú seregét azonban bekerítette az ellenség, s őt magát is – kétségbeesett hősi küzdelem után – foglyul ejtették. Konstantinápolyba hurcolták, ahol a szultán a 60 éves grófot lefejeztette, amiért nem volt hajlandó Nándorfehérvár sebezhető pontjait elárulni.

Nejétől, Báthory Margittól felnőtt gyermekei nem maradtak. Acélmetszetű arcképét Teleki József gróf A Hunyadiak kora III. kötetében közli.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágyi Mihály témájú médiaállományokat.