Sziki sáska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sziki sáska
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera)
Család: Sáskafélék (Acrididae)
Nem: Epacromius
Tudományos név
Epacromius coerulipes
(Ivanov, 1888)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziki sáska témájú kategóriát.

A sziki sáska (Epacromius coerulipes) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A sziki sáska testhossza a hím esetében 12-17 mm, a nőstény 18-27 mm. Kis vagy közepes méretű faj. Alapszíne világos- vagy barnásszürke, a zöld színváltozat ritka. Egész teste és szárnyai is sötéten foltosak. A fejtetőtől a torpajzs végéig széles okkersárga sáv húzódik végig. A hátsó comb sötéten keresztsávos, alsó oldala vöröses árnyalatú. Lábszára világos vagy kékes. Térde fekete és világos sáv keretezi a comb és a lábszár oldaláról is. A szárnyak mindkét nem esetében kissé túlérnek a térden, a nőstényé kissé hosszabb is, mint a hímé. A hátsó szárnyak átlátszóak. A hím cercusa (potrohfüggeléke) szokatlanul hosszú és kissé befelé hajlik.

Nem ciripel, a párzási időszakban a hímek halk, zümmögő hangokkal kommunikálnak.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A tengerzöld sáska barna színváltozata, az önbeásósáska és a hosszúlábú önbeásósáska hasonlít hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos, Észak-Olaszországtól a Távol-Keletig. Elterjedési területe Európában három régióra oszlik: Északkelet-Olaszország és Isztria (itteni populációi jelentősen megfogyatkoztak), a Kárpát-medence (Magyarország és Kelet-Ausztria), valamint Kelet-Románia, Moldova, Dél-Ukrajna és Dél-Oroszország. Magyarországon ritka és csak helyenként fordul elő a Duna-Tisza közén, az Alföldön és a Tiszántúlon. Kedvező élőhelyen nagy számban élhet.

Életmódja[szerkesztés]

Ürmös szikes puszták, alföldi szikesek és mocsárrétek, sós sztyeppi tavak partvidékének lakója. Megzavarva gyors, kanyargós, talajközeli repüléssel menekül. Növényevő.

Kifejlett egyedeivel július végétől októberig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyek áttelelnek és júniusban kelnek ki belőlük a lárvák.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]