Szerkesztő:Tomi3/William Davenant

William Davenant

Sir William Davenant (megkeresztelési dátum: 1606. március 3. - 1668. április 7.), D'Avenant-nak is szokták nevezni, egy angol költő és drámaíró volt. Davenant olyan ritka figura volt Thomas Killigrew-el együtt az Angol reneszánsz színházban, akinek a karrierje a Calorine és a restauráció korokon ívelt keresztül és aki aktív volt az angol forradalom előtt és után, emellett az interregnum alatt is.

Életrajz

Úgy vélik, hogy Davenant 1606. február végén született Oxford-ban, Jane Shepherd Davenant és John Davenant fia, utóbbi volt a Crown Tavern (vagy Crown Inn) tulajdonosa és Oxford polgármestere. Március 3-án lett megkeresztelve, a keresztapja néha azt mondta, hogy William Shakespeare ott volt gyakran a Crown (korona) utazásain London és Stratford-upon-Avon között. Az a hír járta, hogy ő volt Bard biológiai fia is. Úgy fest azonban a dolog, hogy Samuel Butler az alábbi sorokat írta (vagy mondta) Davenant-nak: "Úgy tűnt neki [Davenant], hogy ő idéz a nagyon hasonló szellemben, hogy Shakespeare [tette], és úgy tűnt, van köze ahhoz, hogy hívják a fiát".

Egy ideig az oxfordi Lincoln Főiskolára járt 1620-ban, de azt az elvégzése előtt otthagyta.

Ben Jonson 1637-es halálát követően Davenantot kinevezték koszorús költővé. Ő I. Károly angol király támogatója volt az angol polgárháborúban. 1641-ben felségárulás miatt bűnösnek nyilvánították, de 2 évvel később Gloucester ostromát követően a király gúnyosan lovaggá ütötte. 1645-ben a Naseby-i csata után nyugdíjba vonult Párizsba, ahol felvette a római katolikus vallást és a Gondibert című költeményét elkezdte megírni. A következő évben Maryland alkormányzója lett, de elfogták a tengeren, bebörtönözték, és halálra ítélték. 1651-ben minden idejét a londoni Tower-ben töltötte, ahol a Gondibert megírását folytatta. 1652-ben megjelent a Gondibert, és 1654-ben Davenant kegyelmet kapott. A szigorú törvények miatt átalakított egy szobát a Rutland házban (övé volt) privát színházzá, ahol több íróval együtt dolgozott. A The Siege of Rhodes című színdarab 1656-ban jelent meg a Rutland házban, és szerepelt benne Anglia első ismert profi színésznője, Mrs. Coleman is.

Davenant 1659-ben jogi bajban találta magát, amikor börtönbe került a maga részéről Sir George Booth chesire-i felkelésén. Azonban ugyanabban az évben kiszabadult és Franciaországba menekült. 1660-ban visszatért Londonba. Ő vezette a Duke of York-i férfiakat és nagy sikerű színpadi évszak következett a Lincoln's Inn Fields nevű téren 1660-tól 1668-ban bekövetkezett haláláig. Többek között ezek a produkciók arattak sikert, amiket Shakespeare írt: Hamlet, Henry VIII, és Macbeth, valamint a nem-Shakespeare művek, például Sir Samuel Tuke: The Tragedy of Five Hours és John Dryden vigjátéka: Sir Martin Marall. Davenant visszatért Angliába Shakespeare The Tempest című színdarabának átdolgozása előtt - ezt John Dryden írta, akit 1670-ben kineveztek a következő koszorússá.

Davenant Londonban halt meg 1668. április 7-én, röviddel azután, hogy utolsó színdarabát, a The Man's the Master-t először előadták. A Westminster apátságon belül, a Költők sarkában temették el, a síremlékén a következő felirat olvasható: "O rare Sir William Davenant." Feljegyezték, hogy Ben Jonson sírkövének eredeti felirata, ami Davenant halálakor már el volt távolítva, ez volt: „Rare Ben”. Shakespeare feltehetően így nevezte Jonsont.

A művei közül kilencet, bár az élete alatt Londonban engedéllyel több művét is előadták vagy könyvet írtak belőlük, végül a halála után kinyomtattak. Ezekből több Henry Herringman: The Works of Sr William D'avenant Kt. című könyvében jelent meg 1673-ban, a szerzője Davenant eredetijeit másolta.

Művei

Epikai versei és könyvei a költészetből

• 1630: Ieffereidos

• 1638: Madagascar, with other Poems

• 1648: London, King Charles his Augusta, or, City Royal, of the founders, the names, and oldest honours of that City

• 1650: A Discourse upon Gondibert, an heroick poem (vagy egyszerűen Gondibert), az eredetileg kiadott változat nem lett teljesen befejezve, de 1651-ben ismét publikálták. A hivatalos második kiadás 1653-ban jelent meg.

• 1656: Wit and Drollery: Jovial Poems

• 1657: Poems on Several Occasions

Panegyricusok

Emelkedett hangvételű ünnepi beszédek.

• 1660: "A Panegyric to his Excellency the Lord General Monck", George Monck-nak

• 1660: "Poem, Upon His Sacred Majesties Most Happy Return to His Dominions"

• 1663: "Poem, to the King’s most sacred Majesty", II. Károly angol királynak

Eredeti színdarabok, álarcos játékok és operák

Időrendi sorrendben listázva.

• Albovine, King of the Lombards, dráma (körülbelül 1626-9; kinyomtatva: 1629-ben)

• The Cruel Brother, dráma (engedélyezve: 1627. Január 12-ém; kinyomtatva: 1630-ban)

• The Just Italian, vígjáték (engedélyezve: 1629. október 2-án; kinyomtatva: 1630-ban)

• The Wits, vígjáték (engedélyezve: 1634. január 19-én; kinyomtatva: 1636-ban)

• Love and Honour, tragikomédia, korábban ezeken a címeken is megjelent: The Courage of Love;, The Nonpareilles és The Matchless Maids (engedélyezve: 1634. november 20-án; kinyomtatva: 1649-ben)

• The Temple of Love, álarcos játék (engedélyezve: 1635. február 10-én; kinyomtatva: 1635-ben)

• News from Plymouth, vígjáték (engedélyezve: 1635. augusztus 1-én; kinyomtatva: 1673-ban)

• The Platonick Lovers, vígjáték (engedélyezve: 1635. november 16-án 16 November 1635; printed 1636)

• The Triumphs of the Prince D'Amour, álarcos játék (először előadva: 1636. február 23-án vagy 24-én; kinyomtatva: 1636-ban)

• Britannia Triumphans, álarcos játék Inigo Jones-al (engedélyezve: 1638. január 8-án; kinyomtatva: 1638-ban)

• Luminalia vagy The Festival of Light, álarcos játék Inigo Jones-al (engedélyezve: 1638. február 6-án; kinyomtatva: 1638-ban)

• The Unfortunate Lovers, tragédia (engedélyezve: 1638. április 16-án; kinyomtatva: 1643-ban)

• The Fair Favourite, tragikomédia (engedélyezve: 1638. november 17-é; kinyomtatva: 1673-ban)

• The Spanish Lovers, vagy The Distresses, vígjáték (engedélyezve: 1639. március 30-án; kinyomtatva: 1673-ban)

• Salmacida Spolia, álarcos játék (először előadva: 1640. január 21-én; kinyomtatva: 1640-ben)

• The Siege of Rhodes, Part I, tragikomédia (engedélyezve: 1656. szeptemberében; kinyomtatva: 1656-ban)

• The Cruelty of the Spaniards in Peru, opera (először előadva és kinyomtatva: 1658-ban)

• The History of Sir Francis Drake, álarcos játék (először előadva: 1658-59-ben; kinyomtatva: 1659-ben)

• The Siege of Rhodes, Part II, tragikomédia (körülbelül 1657-59; kinyomtatva: 1663-ban)

• The Playhouse to Be Let, vígjáték (először előadva: körülbelül 1663. augusztusában; kinyomtatva: 1673-ban); ezeket tartalmazta: Sir Frances Drake és The Cruelty of the Spaniards in Peru

• The Man's the Master, vígjáték (először előadva: 1668. március 26-án; kinyomtatva: 1669-ben)

Jegyzetek

Források

• Terence P. Logan and Denzell S. Smith, eds.. The Later Jacobean and Caroline Dramatists: A Survey and Bibliography of Recent Studies in English Renaissance Drama. Lincoln, Nebraska: University of Nebraska Press (1975) 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a William Davenant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Életrajzi

• Életrajz a TheatreDatabase.com-on (angol)

• "Shakespeare és Mrs. Davenant" (angol)

• Részletes életrajz az Oldpoetry.com-on (angol)

Versek és szövegek

• Négy vers a Poetry Archívumban (angol)

• Öt vers a Metaphysical Lyrics & Poems of the 17th century-ból a Bartleby.com-on (angol)

• Három vers a The Oxford Book of English Verse: 1250–1900-ból a Bartleby.com-on (angol)

• A The Tempest Davenant- és Dryden-féle átdolgozott változatának teljes szövege (angol)

Előző Ben Jonson

Angol koszorús költő 1638–1668

Következő John Dryden