Szerkesztő:Szaky/próbalap
Balogh „Joe” József[szerkesztés]
| Balogh „Joe” József | |
 | |
| fénykép:Balogh „Joe” József | |
| Életrajzi adatok | |
| Művésznév | Balogh Joe József |
| Született | 1954. június 15. (69 éves) Nagyvárad, Románia |
| Származás | magyar |
| Házastársa | Nőtlen |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1994 – napjainkig |
| Balogh „Joe” József weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Balogh "Joe" József (Nagyvárad, 1954. június 15 –) nagyváradi Dzsesszgitáros, zeneszerző, író , koncertszervező
Életpályája[szerkesztés]
A művészneve helyesen: Balogh Joe József
Dzsesszgitáros, zeneszerző, író (egyesek ezt kétségbe vonják, főleg olyanok, akik nem írók, de előszeretettel nevezik magukat annak) és nem utolsósorban koncertszervező
Született Nagyváradon 1954 június 15-én, Balogh József néven anyakönyvezve. Nőtlen.
Iskolai tanulmányai: az Ady Endre gimnáziumban érettségizett 1973-ban.
Zenei tanulmányok: Hubic Ferenc Művészeti Iskola (régi nevén Școala Populară de Artă)
Már zsenge gyermekkorában érdekelte a rajzolás, több általános iskolai versenyt is megnyert, ám egy időntúli, későn beadott kérelemnek köszönhetően nem vették fel a művészeti gimnáziumba – mint később kiderült, szerencséjére –, nem lett belőle piktor. (Pedig annak sem lett volna utolsó, bizonyíték rá néhány megmaradt fiatalkori rajza.)
Tizenhat évesen már a városi rockzene mélyvizében „lubickolt”, iskolazenekarokban, majd klubzenekarok sokaságában „csillogott-villogott”.
Profi zenészként 1977-ben mutatkozott be a Statuar zenekar tagjaként, melyről egy emlékezetes, a bukaresti Sala Sporturilorban megrendezett koncert több mint hatezer nézője tehetne tanúbizonyságot.
Pár év próbálkozás, mondhatni hányattatás után volt iskolatársával, Luca Mariusszal, Nagy Gáborral és Balázs László Kázmérral megalakítják a 80-as évek legsikeresebb romániai rockzenekarát, a Metrock-ot. Sajnos az alaptagok korai emigrálása miatt a zenekar friss vérátömlesztésen lett kénytelen átesni, ami végül is pozitív változást hozott, szakmai szempontból mindenképp. Lipai Zoltán és az időközben elhunyt Claudiu „Țuțu” Frunză személyében kreatív zenészkollégák kerültek Joe zenekarába. Elkezdődött egy zenei szemléletváltás – hála az említett új tagok zenei felkészültségének –, az addig klasszikus hard rock fuzionált a kortárs dzsessz stílusjegyeivel, ám ez a csapat is kérészéletű lett, 1986-ban megszűnt.
Ezt egy elég hosszú pangási időszak követte, egészen a 90-es évek elejéig. Ekkor két alkalmi zenekarral volt némi próbálkozás, melyből az egyikkel – a Blues Machine-nal (A. G. Weinberger zenekara) – összejött egy sikeres fellépés a budai Tabánban, ahol több híres magyarországi, valamint külföldi együttes társaságában alkalom nyílt közvetlenül a sztárvendég, a világhírű gitáros, Al Di Meola előtt fellépni. 1998-ban megalakult a Play Off zenekar, amely több mint negyven év elteltével újra visszahozta a nagyváradi zenei palettáról hiányzó zenei szegmenst, a dzsesszt.
E zenei kísérlet – merthogy támogatók híján az volt – varázsütésszerűen népszerűvé vált.
Az elkövetkezendő négy évben egymást érték a fellépések, hagyományosan ünnepi jelleget öltött a karácsonyi dzsesszkoncertsorozat, ami még további hét évet megélt, ám ekkor változás történt. 2004-től Jazztoday néven futott tovább a csapat.
Visszatérve a Play Offra, történt néhány külföldi fellépés, melyből kiemelkedik a Straubing (Németország) városában megrendezett Jazz an der Donau dzsesszfesztivál. Itt nyolc ország zenekarai versenyeztek két napon keresztül, ahol a szakzsűri a Play Offot találta a seregszemle legjobb zenekarának, egy kitűnő müncheni zenekarral holtversenyben.
A 2004-es év hozott némi változást, nemcsak a zenekar nevét illetően, hanem a személyi összetételében is. Páran távoztak, helyüket két, jelenleg országon belüli sztárzenész váltotta fel.
Ugyanebben az évben az egyik kereskedelmi rádió az év legjobb zenei projektje címét adományozta a Jazztoday triónak.
Joe 2006 után nagyobb hangsúlyt fektetett koncertszervezésbe, melynek eredményeként nem kisebb zenekarokat és előadókat sikerült Nagyváradra hoznia, mint David Garfield and the Cats Los Angeles-i sztárzenekarát, melynek vendége Alex Ligertwood énekes, a Santana zenekar 14 albumán részt vevő művész volt. E zenekar hatodik tagjaként B. Joe is beszállt két dal erejéig.
Következett a nem kevésbé világhírű Mezzoforte, majd őket követte a világ egyik legérdekesebb fúziós zenekara, a Djabe, a nem kevésbé világhírű sztárgitáros Steve Hackett (a Genesis egyik alapítója) társaságában. Joe-nak ezúttal is megadatott a lehetőség egy „gitárpárbajban” részt vennie Steve Hackett és Égerházi Attila (a Djabe vezetője) társaságában.
A következő lépésként színre került egy zenés stúdiódarab, a Jack Cole balladája. Kovács András Ferenc kiváló írónknak Jack Cole daloskönyve verseskötetét a rendező sugallatára Balogh Joe (pár zenei ötlet kivételével) megzenésítette és hangszerelte, ami rövid időn belül Mátyás Imre Zsolt rendezésében és előadásában színpadra került.
Sajnos a későbbiekben – anyagi támogatás elmaradása miatt (nagymértékben a polgármester kultúraellenes hozzáállásának köszönhetően) – néhány nem éppen a zenéről szóló rendezvényen (lásd városnapok) mégiscsak fellépett a Jazztoday, mikor is fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte, ahol a sztárvendég Balázs Elemér világszerte elismert dobos volt. (Többen állítják, hogy ez volt az ünneplő zenekar legjobb felállása: Andrei Balog – gitár, B. B. Richard – basszusgitár, Báder Róbert Olivér – gitár, Cristian Moldoveanu – billentyűk, Trendler József – dobok.)
B. J. a zenélés mellett 2014-től az írásnak szentelte szabadideje jó részét, melynek bizonyítéka a jelen pillanatig megjelent három kötete, melyből az első kettő a nagyváradi könnyűzenei élet fejlődését igyekszik sajátos szemszögből, ironikusan feleleveníteni.
Az első kötet, a Szubjektív nagyváradi rocktropológia az 1960-as évek végétől az 1989 végén bekövetkezett politikai fordulat közötti zenei világot igyekszik megismertetni az olvasóval. A második kötet nem véletlenül A műsornak folytatódnia kell címet viseli. Az 1990-től napjainkig terjedő időszak igencsak mozgalmas, nemcsak politikailag, de művészeti vonalon is. E korszak bemutatására törekszik Balogh Joe, hogy az ő sajátságos prizmáján keresztül megismertesse az erre kíváncsi könyvmollyal.
A harmadik, 2019-ben megjelent könyve, a Csapongások és kicsapongások filozofikus gondolatokkal telitűzdelt alkotás. Persze ez sem nélkülözi a humort és az iróniát.
Aktuális könyvében rámutat néhány újkori jelenségre, kielemzi ezek pozitívumait – ha vannak ilyenek –, esetleges fonákságait. Értem ezalatt az új vallások gombamódszerű elszaporodását, a napi politikai baklövéseket, a gasztronómiai túlkapásokat, a szerencsejátékok nem elhanyagolható szerepét a könnyen meggazdagodni vágyók körében, a modern képzőművészetek átveréseit, az élőknek és holtaknak soha ki nem haló ezoterikus kapcsolatát, a tőlünk idegen kultúrákból átvett ünnepek tucatjait, továbbá a mindenkori arctalan senkiháziak pofátlanságát. Ezek egytől egyig olyan tények, amelyekkel nap mint nap kénytelenek vagyunk-leszünk szembesülni.
Életmű[szerkesztés]
Könyvek[szerkesztés]
- Balogh Joe József: Rocktropológia. Nagyvárad, Duran's Kiadó, 2017 ISBN 978-606-8787-24-4
- Balogh Joe József: A műsornak folytatódnia kell!, Nagyvárad, Duran's Kiadó, 2018 ISBN 978-606-8787-42-8
- Balogh Joe József: Csapongások és kicsapongások. Nagyvárad, Duran's Kiadó, 2019 ISBN 978-606-8787-55-8
Lemezek[szerkesztés]
Formații rock 5 (kompilációs anyag, három romániai zenekar közreműködésével) – szerző, előadó, lemezformátum LP Electrecord
Castelul de nisip (román nyelvű lemez) – szerző, előadó, lemezformátum LP Electrecord
Play Off 1999–2000 – eddig hivatalosan kiadatlan (bootleg) – szerző, előadó, producer, lemezformátum CD
Csillagok palotája (magyar nyelvű) – előadó, producer – Fonó Budai Zeneház, CD
Sonet bihorean (román nyelvű szonett antológia) – közreműködő, szerző, előadó, CD
Step by step (az M theory zenekar CD-je) – közreműködő, szerző, előadó