Szerkesztő:Kreamar/Gyámügy
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A gyámügy egy közigazgatási terület (ágazat?). Szorosan kapcsolódik a gyermekvédelemhez.
Fogalma[szerkesztés]
Gyámügy: az állam vagy a jogi képviselők által felügyelt, gondozottak vagy éppen oltalmazottak ügyeivel foglalkozik. Ez lehet gyermekvédelem, idősek gondozása, fogyatékkal élő személyek támogatása, valamint vagyonkezelés is. (???) [1]
„Árvaügy,gyámügy. Az emberiesség és társadalmi rend egyaránt követelik, hogy azon személyek, akik testi sszellemi fejletlenségük, hiányaik vagy betegségük, továbbá akaratukkal vagy anélkül előállott helyzetük miatt nem képesek szellemi és testi, gazdasági viszonyaikról gondoskodni, a jogi rendet alkotó és fentartó közület részéről kellő védelemben, támogatásban részesíttessenek. Erre a célra szolgálnak az álladalomban bizonyos magán és közjogi intézmények, intézkedések, melyeknek foglalata a gyámügy. Ezt két részre szokás különíteni, t. i. árvaügyre vagy szorosan vett gyámügyre é sgondnoksági ügyre. A magyar gyámsági törvény helyesen gyámügynek nevezi a kettőt együttesen, mert a gyámolítás mindkettőnek egykép célja és eszméje, csakhogy az árváknál rendszerint a természetes testi és szellemi fejletlenség és a szülői gondozás hiánya, más személyeknél a testi és szellemi hiányok, fogyatkozások és a legkülönbözőbb körülmények teszik azt szükségessé. Kezdetben a gyámolítás nálunk is, mint mindenütt a család ügye volt, de már Szent István király törvényeiben van oly rendelkezés, mely szerint az özvegyek, árvák és más gyámoltalan személyek a király különös védelme alatt állanak. A nemesekre vonatkozó királyi főgyámhatóság már ekorban elismerve és onnan kezdve 1848-ig számos törvényben szabályozva volt. A jobbágyokra nézve a földesurasági hatóság, mint szintén az államhatalomtól leszármazott politikai... [2]”
A gondnokság elhatárolása a gyámságtól[szerkesztés]
A gondnokság jogintézménye a magyar jogban nagykorú személyek törvényes képviseletét hivatott – szükség esetén – betölteni, míg kiskorúak esetében a gyámság játszhatja ezt a szerepet. Ez egyes külföldi jogrendszerekben nem ilyen egyértelmű - a gyámság és gondnokság határait több külföldi jog másképpen húzza meg, mint a magyar jog. A gyámolt, illetve a gondnokolt mindenesetre valamennyi állam jogában különleges hatósági segítségre szorul. [Wikipédia:Gondnokság alá helyezés]
Gyámhatóság elhatárolása a gyámhivataltól[szerkesztés]
Nem szinonímák!
A gyámhatóság feladat- és hatáskörét három jogintézmény gyakorolhatja. Valamennyiüknek vannak gyámhatósággal kapcsolatos feladatai.
- a települési jegyző,
- a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, amely a gyámhivatal illetve gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörökben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal.
Története[szerkesztés]
- Árvaügy [Pallas]
"Az árvaszék a régi magyar közigazgatásban első fokon eljáró gyámhatóság volt, melyet a vármegyékben, városokban és egyes nagyobb községekben szerveztek meg olyan önkormányzati szakhatóságként, melynek feladata a kiskorúak és a gyámság alatt állók ügyeinek képviselete volt. A tanácsok megalakulásával feladatkörét a tanácsok végrehajtó bizottságainak szociális osztályai vették át.
A 19. század elején az árvák vagyonának kezelését és a gyámok ellenőrzését a tanácson belül megszervezett árvahivatal végezte. Emellett Budán 1824-től az Árvák Bizottsága is működött. Tagjai: egy tanácsnok, aki egyben a bizottság elnöke is volt, egy jegyző, a „szóvivő”, az „Árvák Atyja”, egy ügyész, a három tanácsos bírája és több választott polgár. Az abszolutizmus idején az árvaügyekkel a császári és királyi bíróságok foglalkoztak. 1861-ben visszaállították az árvahivatalt. Budapest 1872-es létrejöttekor az árva- és gyámügyeket a tanács végezte, 1874-ben ehhez a gyámpénztári kölcsönök engedélyezése járult. Az árvaszék élén ekkor az elnök állt, akit a polgármester nevezett ki a tanácselnökök közül. 1877-től a gyámpénztár felügyeletét és a gyámpénztári kölcsönök engedélyezését is az árvaszék végezte. 1945-től az árvaszék feladatai bővültek, együttműködése szorosabb lett a gyermekvédelmi intézményekkel." [Wikipédia:Árvaszék]
[Gyámhatóság]. A gyámhatóságot első fokon teljes jogkörrel a törvényhatóságok — azaz a megyék, valamint és a törvényhatósági joggal bíró városok — és a rendezett tanácsú városok, árvaszékeik által gyakorolták.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 33/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről (1-21. §)