Szerkesztő:Karmela/fonagy ivan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ezen a lapon anyaggyűjés történik egy bővebb szócikkhez Fónagy Ivánról. A hetedhét határon túli közös szerkesztésre választottuk ezt a formát. Kérünk, hogy vedd fel velünk a kapcsolatot az idetartozó "vitalap" segítségével vagy pedig emilben, ha te is bele szeretnél folyni az anyaggyűjtésbe! Karmela 2006. december 6., 13:43 (CET) és Eva Bérard 2006. december 6., 13:46 (CET)




Fejléc[szerkesztés]

ide jön egy fotó F.I.-ról

Fónagy Iván (Budapest, 1920. április 8. - Párizs, 2005.április 11.) a nyelvelmélet, a hangtan, a stílus, a költői nyelv és a mélylélektan úttörő kutatója, a nyelvtudományok doktora, az MTA tagja.

Élete[szerkesztés]

Fónagy Iván 1920-ban született Budapesten. Európai színvonalú nyelvészeti tudományos iskolázottságát és a Pázmány Péter Tudományegyetemen - főként Laziczius Gyulánál, a prágai iskola prominens képviselőjénél -, Kolozsvárott és Párizsban szerezte. A költői nyelv nyelvészeti vizsgálata terén Gáldi László volt a mestere, pszichoanalitikai képzettségét pedig Hermann Imrének köszönhette.
1949-ben fejezte be egyetemi tanulmányait (francia nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, és fonetika szakokon).
Lektor és fordító, majd az MTA Titkári Hivatalában dolgozik, 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, majd 1959-től 1967-ig osztályvezetője.
1967-ben meghívást kapott Párizsba, 1967-től 1970-ig a Sorbonne vendégtanára. 1971-ben végleg választott második hazájában, Párizsban telepszik le, nyugdíjba vonulásáig a CNRS kutatóprofesszora (directeur de recherche).
Továbbra is folyamatosan publikált magyar nyelvtudományi, irodalomtudományi és pszichoanalitikai folyóiratokban is, előadásokat tartott, részt vett hazai konferenciákon. Tagja volt számos hazai és külföldi tudományos társaságnak. [1]
A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta külső tagjai közé.[2]

Jellemzése[szerkesztés]

... a tudományos szigor mellett elsajátította a két világháború közötti stiliszták beleérző szemléletét csakúgy, mint a pszichoanalitikus megközelítést, a pozitivista rendszerezgetést ugyanúgy, ahogyan a kibernetikát. Tisztában van a pontos leírás lehetőségeivel és korlátaival: ezért a strukturalista gondolkodási keretekből hol ide, hol oda lép ki, s ez üdítő sokféleséget jelent.[3]

A nyelvész[szerkesztés]

Leírás és idézetek.

Az irodalomtudós[szerkesztés]

Füst Milán könyv
Világirodami Lexikon cikkek
A költői nyelvről egyetemi tankönyv

A mélylélektan kutatója[szerkesztés]

Leírás, idézetek.
Kutatója vagy müvelöje volt a mélylélektannak? 
Vagy inkább csak felhasználta a nyelvészeti kutatásokban?

Barátok, tanítványok, munkatársak[szerkesztés]

Leírás, leírás.

Szerb Antal, Illyés Gyula, Áprily Lajos tartoztak méltatói közé. [4]

Illyés és Áprily méltatták csak vagy hatott is őrájuk? 
Hivatkozások, idézetek Illyéstöl és Aprilytól
Milyen munkái vannak Illyésröl és Aprilyról?

Rendkívüli kreativitásáról nevezetes.

Fia, Peter Fónagy ma az egyik legnevesebb pszichoanalitikus, aki eredeti és nagyon perspektivikus módon hozta összefüggésbe a korai kötődés elméletét és a Borderline személyiségzavart.[5]

ide jön karikatúrája önmagáról

Főbb művei[szerkesztés]

  • A mágia és a titkos tudományok története (1943)
  • A mozgalmi nyelvről (J. Soltész Katalinnal, 1954)
  • A hangsúlyról (1958)
  • A költői nyelv hangtanából (1959, 1989)
  • A magyar beszéd dallama (Magdics Klárával, 1967)
  • Füst Milán:Öregség. Dallamfejtés (1974)
  • La métaphore en phonétique (1980)
  • Situation et signification (1982)
  • La repetizione creativa (1982)
  • La vive voix (1983)
  • Gondolatalakzatok, gondolkodási formák (1990)
  • A költői kutatásról (1992)
  • Le lettere vive. Scritti di semantica (1993)
  • Rögződés és változás a nyelvben (1997)
  • A költői nyelvről (1999)
  • Languages within Language (2001)
  • Dynamique et changement. Series:. Bibliothèque de l’Information Grammaticale, 58. Authors: Fónagy I. Year: 2006 ISBN: 978-90-429-1572-5 Pages: VI-544 p.

Díjak[szerkesztés]

Szervezeti tagságok[szerkesztés]

Irodalomjegyzék[szerkesztés]

  • Jean Perrot (szerk.): Polyphonie pour Iván Fónagy. Édition L'Harmattan 1997, Paris, ISBN 2-7384-5458-5, 522 oldal.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kiefer Ferenc: Fónagy Iván, Magyar Tudomány, Megemlékezés rovat, 2005/9 1170. o.
  2. a b MTA: Az MTA tagjai
  3. Élet és Irodalom, 2000/08. szám Kálmán C. György: A metafora professzora
  4. litera - az irodalmi portál
  5. Békés Vera:A „konstruktív pesszimizmus” forrásvidéke, A magyar tudományos műhelyek „utolsó polihisztorai” és „titkos klasszikusai” a 20. század első felében (RECEPCIÓ ÉS KREATIVITÁS - Nyitott magyar kultúra)

Megjegyzések[szerkesztés]

Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Mustermann, Max Erwin
Sablon:Personendaten