Szerkesztő:Hirvenkürpa/Tervezett/csáp
A csáp (antenna), az ízeltlábú állatok módosult, több ízből álló végtagja, melynek felületén különböző kémiai és mechanikai érzékszervek találhatók. A közhiedelemmel ellentétben feladatuk nem csak a környezet letapogatása.
Felépítésükben igen változatosak lehetnek, az élőlény életmódjától függően többféle funkciót is elláthat az érzékelésen kívül, például szerepe lehet a kommunikációban, a helyváltoztatásban, vagy akár a táplálék megragadásában is.
Csáptípusok többek között:
- ostoros csáp (hangyák)
- bunkós csáp (szúfélék)
- lemezes csáp (cserebogárformák)
- kapaszkodócsáp (vízi pókugróka)
- ágas csáp (fémfürkészek)
- légycsáp (légyalkatúak)
Felépítése[szerkesztés]
Mindig több ízből álló szerv. Az ízek száma fajonként, sőt egyedenként is változó lehet. A legyek például általában csak három ízből álló csáppal rendelkeznek, míg egy barlangi sáska csápostorának akár 500 íze is lehet.
A csáp részei:
- csápnyél (scapus)
- sarokíz (pedicellus)
- csápostor (flagellum)
A csápostor további ízekre tagolódhat, az állat életmódjától függően.