Szekeres György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szekeres György
George Szekeres.jpg
Szekeres György, 2001.
Életrajzi adatok
Született 1911. május 29.
Budapest
Elhunyt 2005. augusztus 28. (94 évesen)
Adelaide
Ismeretes mint George Szekeres
Nemzetiség magyar
Állampolgárság ausztrál
Házastárs Klein Eszter
Gyermekek Peter, Judy
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Műegyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Kölcsey Ferenc Gimnázium
Pályafutása
Szakterület matematikus
Kutatási terület diszkrét matematika, gráfelmélet, kombinatorikus geometria
Munkahelyek
Más munkahelyek Adelaide-i Egyetem, Új-dél-walesi Egyetem
Jelentős munkái Szekeres-snark
Kruskal–Szekeres-koordináta-rendszer
Erdős–Szekeres-tétel
Akadémiai tagság Ausztráliai Tudományos Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia (1986, tiszteletbeli)

Hatással voltak rá John Schutz
Alfred van der Poorten

Szekeres György (külföldön: George Szekeres) AM (Budapest, 1911. május 29.Adelaide, 2005. augusztus 28.) magyar-ausztrál matematikus.

Korai évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szekeres György Budapesten született zsidó családba, Szekeres Ármin fiaként. Az Andrássy út 83-ban laktak, a Kodály köröndnél. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt, az Anonymus-csoport tagja volt. Matematikai érdeklődése ellenére a családi üzlet továbbvitele érdekében a budapesti Műegyetemen vegyészmérnöknek tanult. Tanulmányai után analitikus vegyészmérnökként a mára bezárt simontornyai bőrgyárban dolgozott, ebben az időszakban vált matematikussá. 1937. június 13-án feleségül vette Klein Esztert. A zsidóüldözés elől Sanghajba menekültek – Szekeres vegyészként egy gyárban dolgozott –, ott vészelték át a második világháborút, a japán megszállást és a kommunista fordulat kezdetét. Itt született meg Peter fiuk is. Ahogy a háborús helyzet fokozódott, a kisgyermekkel elmenekültek, és 1948-ig a Kínában állomásozó amerikai légierőnél vállalt hivatalt.

Karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1948-ban Szekeres – bár matematikai irányú végzettsége nem volt, csak Erdős Pállal közös publikációi – Adelaide egyetemének matematikai tanszékén kapott adjunktusi állást. Évekig Svéd Márta adelaide-i lakásában éltek. 1954-ben született meg Judy lányuk. 1963-ban a család Sydneybe költözött, ahol Szekeres az Új-dél-walesi Egyetemen kapott matematikaprofesszori állást, teljesedett ki munkássága, és itt tanított 1975-ös nyugdíjba vonulásáig. Bár visszavonult, még kilencvenes évei elején is aktív részese és inspirálója volt az egyetemi tudományos életnek. Feladatokat tűzött ki az ausztrál középiskolai matematikai olimpiai felkészüléshez, valamint a Sydney-i Egyetem matematikai társasága által évenként szervezett egyetemi hallgatói versenyre.

Szekeres számos kiemelkedő matematikussal dolgozott együtt élete során, köztük Erdős Pállal (így Erdős-száma 1), Klein Eszterrel (a későbbi Esther Szekeressel), Turán Pállal, Bollobás Bélával, Ronald Grahammel, Alfred van der Poortennel, Laczkovich Miklóssal és John Coatesszal.

Kedvelte a kamarazenét, maga is kiválóan játszott hegedűn és brácsán, az Észak-Sydney-i Szimfonikus Zenekarnak és a Ku-ring-gai Filharmonikus Zenekarnak is tagja volt. Szeretett hosszú sétákat tenni, még nyolcvan éves kora fölött is.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kombinatorikus geometrián kívül hozzátett az additív számelmélethez (partícióelmélet), a gráfelmélethez és a kombinatorika más részterületeihez. Érdekelte az általános relativitáselmélet, szerepe volt a fekete lyukak leírásához szükséges matematikai elmélet kifejlesztésében. Korán megragadta a számítógép nyújtotta lehetőségeket a matematika kutatásában, valószínűleg már a ’60-as években Fortran programokat írt többdimenziós lánctörtes algoritmusaihoz. Hozzájárult a numerikus analízis technikáinak kifejlesztéséhez, különösen a magas dimenziószámú integrálok terén. Foglalkozott Hadamard-mátrixokkal, káoszelmélettel, négyszöges parkettázással, prímtesztekkel stb. is.

Díjai, elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ausztráliai Tudományos Akadémia tagja volt, 1986-tól a magyar akadémia tiszteletbeli tagja. 1956. augusztus 15-én az ausztráliai matematikai társaság alapító tagjai között volt, 1972-1974 között pedig elnökeként működött.

  • 1968-ban az Ausztráliai Tudományos Akadémia Thomas Ranken Lyle-díjának nyertese[1]
  • 2001 májusában, 90. születésnapjára kétnapos konferenciát tartottak tiszteletére az Új-dél-walesi Egyetemen.[2]
  • 2001 januárjában Ausztrália Centenáriumi Emlékérmével (Australian Centenary Medal) tüntették ki „az ausztrál társadalom és a tudomány, a tiszta matematika szolgálatáért”.[3]
  • 2001-ben az ausztráliai matematikai társaság díjat alapított (George Szekeres Medal) tiszteletére.[4]
  • 2002 júniusában Ausztrália lovagrendjének tagjává (AM) tették, „a matematika és a természettudományok területén végzett szolgálataiért, kiemelve az oktatáshoz és a kutatáshoz való hozzájárulását, az Új-dél-walesi Egyetem matematikai versenyének és az ausztrál matematikai olimpiai csapatnak a támogatását.”[5]

A Happy End-probléma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az úgynevezett Happy End-probléma példázza, milyen mélyen áthatotta a matematika Szekeres György életét. 1932 körül Szekeres és a KöMaL más lelkes feladatmegoldói gyakran összejártak (Anonymus-kör). Egy ilyen összejövetelen Klein Eszter felvetette a következő problémát:

Igazold, hogy bárhogyan veszünk fel öt általános helyzetű pontot a síkban[6], mindig kiválasztható közülük egy konvex négyszög négy csúcsa.

Miután hagyta Györgyöt, Erdős Pált és a többi tanulót gondolkozni, bemutatta az ő megoldását. Ezt követően Szekeres és Erdős közös dolgozatban (1935) általánosították az eredményt; ezt a kombinatorikus geometria egyik alapvető eredményének tekintik. Erdős az eredeti problémát „Happy End-problémának” keresztelte, mivel Szekeres és Klein 1937-es házasságához vezetett.

Szekeres György és Eszter utolsó heteiket egy szanatóriumban, közös szobában töltötték. Ugyanazon a napon, 2005. augusztus 28-án, kevesebb mint egy óra eltéréssel haltak meg, Adelaide-ben.[7]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Giles, J. R. & Wallis, J. S. (1976), "George Szekeres. With affection and respect", Journal of the Australian Mathematical Society Series A 21 (4): 385–392, DOI 10.1017/S1446788700019212.
  2. http://www.austms.org.au/Jobs/Library2.html
  3. Commonwealth of Australia: Its an Honour. http://www.itsanhonour.gov.au. Honours and Awards Branch, Department of Prime Minister and Cabinet, 2001. január 1. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
  4. The George Szekeres Medal – background
  5. Commonwealth of Australia: Its an Honour. http://www.itsanhonour.gov.au. Honours and Awards Branch, Department of Prime Minister and Cabinet, 2002. június 10. (Hozzáférés: 2010. június 20.)
  6. itt: semelyik két pont nem esik egybe, és nincs közülük három egy egyenesen
  7. Obituary, The Sydney Morning Herald

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]