Szegmensív

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szegmensív (nagyon) vázlatos rajza
az ampudiai kastély patiójának szegmensívei

A szegmensív fő jelentése építészeti: a boltívek egyik alaptípusa, egy vállvonal alatti középpontból[1] szerkesztett lapos ív, amelynek vezérgörbéje körszelet. Hasonló jelentéssel alkalmazzák gépek, összetett mechanikák nevezéktanában.[2]>

A dongaboltozat egyik fajtája szegmensívű (emellett lehet félhenger vagy parabola metszetű is), és oldalain mindegyik esetben folyamatos alátámasztást igényel.[3]

Mezopotámiában tűnt fel i.e. 2000 tájékán, majd előszeretettel alkalmazták a római építészetben és a kései gótikában is, de főként a 18–19. században.[4]

Tulajdonságai[szerkesztés]

Az ív lapultsága nem véletlenszerű, hanem a fesztávolságtól függ.[5]

Felfekvési lapját nem a téglák előreugratásával, hanem a gyámfalban vagy pillérben kialakított fészekkel oldják meg. Ilyenkor a boltív intradosz éle a felfekvési lap legalsó téglasorának alsó éléhez annál 2–3 cm-rel magasabban csatlakozik.[6]

Csővezetékek nevezéktanában[szerkesztés]

A csővezetékeknél szegmensívnek a ferde szakaszokból hegesztett ívet nevezik.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]