Szedés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kézi szedés

A szedés a betűk összeállításának, összeszedésének művelete, amelyet szedőmesterek végeztek kézi módszerekkel. Innen a szedés elnevezés. Manapság ezt a műveletet számítógépen végezzük, a betűk összeválogatása is a képernyőn történik. A mai szakember a műszaki szerkesztő, egy személyben ő a leíró, szedő és tördelő. Továbbá az ő dolga az ábrák előkészítése és beillesztése is. Szoros értelembe véve az általa végzett műveletek közül azt értjük szedésen, amikor a kapott kéziratot begépeli és formázza.

Kézi szedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézi vagy gépírás ólombetűkből való kikeresése és nyomóformába válogatása. Az így elkészített nyomóforma festékezés után alkalmas közvetlenül nyomat és így könyv készítésére. Az első nyomat (első levonat) után a helyesírási hibák javítása után a szöveget kisebb-nagyobb darabokra tördelni kell, hogy elősegítsük a mondanivaló megértését és a könnyedebb olvasását.

Digitális szedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézi vagy gépírás számítógépen való begépelése szövegszerkesztő vagy kiadványkészítő programban. A programban általában már látjuk a papírt, így közvetlenül tudjuk tördelni (bekezdésekbe foglalni) és a beépített helyesírás-ellenőrző révén javítani a szöveget. A hibák minimalizálása után azonnal nyomtatható a szöveg.

Szedés fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ablakos szedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyomdai eljárás: kiemelő keretbe szerkesztett szövegszedés.

Szabadsoros szedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tördelt szöveg sorainak egyik vége egy vonalban áll, a másik végük változó hosszúságú. Két lehetőség kínálkozik:

  • balra igazított
  • jobbra igazított.

Középre igazított szedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sor végéig nem érő szöveg középre igazított.

Sorkizárt szedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ellentétben a szabadsoros szedésel, itt minden sor mindkét széle egy vonalban áll. Három lehetőség használatával érhető el:

  • szavak közé tett közök (spáciumok) révén
  • betűk közé tett közök révén
  • sorvégi elválasztással.

Ezek némelyike vagy mindegyike használatával tömbösíthető a szöveg. Az utolsó sor lehet balra, középre vagy sorkizárt.

Szedés optikai margóval[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Optikai margó

A szöveg kezdetére és végére tehető írásjelek általában jóval kisebbek a normál betűk méreténél, ezért azok kilógatása esztétikailag indokolható bizonyos esetekben. Ilyen írásjelek lehetnek: idézőjelek, gondolatjel, elválasztójel, különféle zárójelformák, sor- vagy mondatvégi pont, vessző, kettőspont, pontosvessző, felkiáltó- és kérdőjel. Leggyakrabban a kettős idézőjelek és az elválasztójel kilógatása indokolt. Három lehetőség közül lehet választani:

  • optikai margó (kilógatás) a szöveg bal szélén (A példaábra ezt mutatja.)
  • optikai margó a szöveg jobb szélén
  • optikai margó a szöveg mindkét szélén.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: