Szalagos félböde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalagos félböde
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Család: Katicabogárfélék (Coccinellidae)
Alcsalád: Félbödeformák (Coccidulinae)
Nem: Rhyzobius
Tudományos név
Rhyzobius chrysomeloides
(Herbst, 1792)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szalagos félböde témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagos félböde témájú médiaállományokat és Szalagos félböde témájú kategóriát.

A szalagos félböde (Rhyzobius chrysomeloides) a katicabogárfélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Afrikában honos, levéltetvekkel táplálkozó bogárfaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A szalagos félböde testhossza 2,5-3,5 mm. Testalkata megnyúlt, ovális. Felszíne finoman szőrözött. Színe halványbarna, szárnyfedőjén sötét rajzolattal. Szemei nagyok, viszonylag hosszú csápjai végén keskeny bunkó található. Az előhát rézsútos és az alsó végénél a legszélesebb, felszíne finoman pontozott. A szárnyfedők tojásdadok, válluk lekerekítetten szögletes, felszínük az előháténál durvábban pontozott. A szárnyfedők rajzolata változatos lehet, de leggyakrabban a vállaktól indul ferdén befelé egy-egy halvány sáv, amely aztán a szárnyfedők közötti varratot követi befelé; ezt oldalról sötétebb vonalak hálózata kíséri. Előfordulnak sötétebb és világosabb színváltozatok is.

Lárvája halványszürke vagy barnásszürke, feje és lábai sötétek, torán ás potrohán négy hosszanti, sötét foltsor található.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A félholdas félböde hasonló méretű és színű, de rajzolata eltérő, kevésbé megnyúlt és háta domborúbb.

Elterjedése[szerkesztés]

Európában, Észak-Afrikában és Kis-Ázsiában honos, Portugáliától Ukrajnáig. Északon Dél-Svédországig hatol. Angliában 1996-ban jelent meg és gyorsan elszaporodott az ország déli részén. Európa-szerte elterjedt, helyenként gyakori faj.

Életmódja[szerkesztés]

Fás élőhelyeken, fenyő- és lombos erdőkben, bozótosokban, kertekben, parkokban fordul elő. Az imágókkal egész évben lehet találkozni. Többnyire a lombkoronában tartózkodnak. Az avarban vagy a fakéreg repedéseiben telelnek át.

Évente egy generációja nő fel. Tavasszal és kora nyáron párzanak. Mind a kifejlett bogár, mind a lárva ragadozó, levéltetvekkel táplálkoznak. A kifejlett lárva fakérgen, levelek alatt bábozódik be.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés]