Szakképzés Magyarországon
A szakképzés rendjét, intézményi rendszerét Magyarországon a 2011. évi CLXXXVII. a szakképzésről szóló törvény szabályozza.[1] A törvényt megalapozza Alaptörvény Nemzeti hitvallás fejezete, valamint a Szabadság és felelősség fejezet XI. cikk kettes bekezdése.[2] Az állam a szakképzés költségvetési (államháztartási) forrását törvénnyel biztosítja.[3]
A törvény tartalma
Legfontosabb alapelv, hogy a szakképző iskolai tanulók számára hazánkban az első és második, állam által elismert szakképesítés megszerzése ingyenes. Minden oktatásban résztvevő tanulót megillet az egyenlő bánásmód. Az értelmező rendelkezések a törvény által használt alapfogalmakat határozzák meg a kettes paragrafusban. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül az előírt gyakorlat, az eszköz- és felszerelési jegyzék, a feladatprofil, az iskolai előképzettség, az iskolai tanműhely stb.
A törvény csakis és kizárólag az iskolarendszerű szakmai képzésre terjed ki.[4]
A szakképzés intézményrendszere a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakképző iskolákon vagy ilyen jellegű többcélú tanintézményeken keresztül valósul meg a törvényben meghatározott kitételek érvényesítésével. Részletezi a fenntartásért felelős minisztériumok, illetve speciális szakmai minisztériumok kötelezettségeit, kitérve a szakképzési centrumok irányítására és alapvető szervezeti felépítésére is, megemlítve a kancellár gazdasági jellegű feladatkörét, képzettségi szintjét. A szakképzés dokumentumainak tartalmát, kiállításának feltételeit, a vizsgáztatás kérdéseit szintén magas szinten tárgyalja a jogszabály. Jelzi a kerettanterv felépítéséi kötelezettségét és elvi követelményeit. Kiemelten kezeli a komplex vizsgáztatás témakörét, a vizsgabizottság összeállítását. Előírja az oktatási intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint törvénysértés esetén történő magatartást.
Szakképző iskoláztatás formái, amelyek az elnevezésben is szerepelnek:
Foglalkozik az elméleti és gyakorlati szakképzési teendőkkel, a szintvizsga előírásával, valamint az ingyenesség részletes feltételeivel. Előírja a képzésben résztvevő oktatókkal szemben támasztott képzettségi, erkölcsi (pl. szakoktató büntetlen előéletének igazolási kötelezettsége) stb. követelményrendszert. Kitér a felnőttoktatás iskolarendszerű képzésbe tartozó kérdéseire. Fontos elvi és gyakorlati kérdés a tanulók egészségügyi, biztonsági, munkaügyi védelme mind a munkaidő, mind pedig a tanórák száma tekintetében. Tiltja a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnél történő gyakorlati képzését különböző összeférhetetlenségi esetekben a 38. §-ban (pl. elméleti képzési napokon, amennyiben négy óránál több a napi elméleti képzés). Egyidejűleg előírja a gyakorlati foglalkozásokon történő kötelező részvételt, amelyet dokumentálni kell mulasztási és foglalkozási napló vezetésével. A 43. §-ban meghatározza a tanulószerződésre jogosultak körét, mind a tanuló, mind a gyakorlati oktatásra jogosult gazdálkodók szemszögéből, előírja a kötelezően vezetendő nyilvántartások tartalmát, jellegét.[5] Felsorolja a tanulószerződés megszűnésének eseteit (pl. sikeres vizsga, kizárás, felmondás, haláleset stb.) és a kapcsolatos intézkedéseket. Részletezi az együttműködési megállapodások tartalmát, feltételeit.
Szabályozza az ellenőrzési jogköröket, hatóságok feladatait a országos és térségi szakmai ellenőrzés területén említve a gazdasági kamarát is. A XVI. fejezetben meghatározza a tanulókat megillető juttatásokat, kedvezményeket és esetleges kártérítési felelősséget.
Elkülönítve említi a Kormány, az illetékes miniszter(ek) és hatóságok feladatait az iskolai képzés együttműködése tekintetében, mind funkcionális mind pedig területi szempontokat felsorolva, meghatározva a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslattevő munkáját. Végül kitér a finanszírozási feladatokra, finanszírozó intézményrendszerre és az információs rendszerre is, valamint megállapítja a zárórendelkezéseket.
Jegyzetek
- ↑ Szakképzési tv. Netjogtár. [2019. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
- ↑ "Nemzeti hitvallás" és a "Szabadság és felelősség" fejezet XI. cikk (2)bek.
- ↑ 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
- ↑ Szakképzési törvény 3.§. [2019. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
- ↑ Szakképzési tv. 43. §. [2019. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 16.)
Források
További információk
- (XII. 13.) Korm. rendelet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalról[halott link]
- Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
- Nemzeti Információs Szolgálat