Szabó Béla (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2019. december 22., 22:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kategória cseréje alkategóriára)

Szabó Béla (Nagymihály, 1906. szeptember 21. – Pozsony, 1980. október 16.) szlovákiai magyar író, költő.

Életútja

Hat elemi iskolai osztályt járt ki, ezután szabónak tanult, s ebben a szakmában is dolgozott. A két világháború között a csehszlovákiai magyar irodalomban autodidakta munkásköltőként tartották számon. 1949-től szerkesztette a pozsonyi Új Szó című lapot egészen nyugdíjba vonulásáig, 1970-ig. Prózai művei hozták meg számára az ismertséget.

Fontosabb művei

  • Felszakadt gondolatok (versek, Nagymihály, 1928)
  • Pipacs (versek, Kassa, 1929)
  • Éhes vagyok! (versek, Nagymihály, 1931)
  • Érett szegénység (versek, Nagymihály, 1935)
  • Ezra elindul (regény, Pozsony, 1935)
  • Az első ajándék (elb., Pozsony, 1951)
  • Mint szemeink fényét (regény, Pozsony, 1953)
  • Marcia csodakapus (ifjúsági regény, Pozsony, 1955)
  • A mocsár és a láp helyén (riportok, Pozsony, 1955)
  • A menyasszony (regény, Pozsony, 1956)
  • A család kedvence (regény, Pozsony, 1958)
  • Az élet peremén (regény, Pozsony, 1959)
  • Napló 1956 (cikkek, Pozsony, 1961)
  • Ebek lázadása (regény, Pozsony, 1964)
  • Évek sodrában (regény, Pozsony, 1967)
  • Hűség (regény, Pozsony, 1968)
  • Párizsi ceruzajegyzetek (Pozsony, 1970)
  • Mindhalálig (regény, Pozsony, 1972)
  • A menyasszony (színmű, Pozsony, 1974)
  • Kenyér meg tej (versek, Pozsony, 1975)
  • Nehéz búcsú (cikkek, Pozsony, 1981)

Források