Szabellianizmus

A szabellianizmus vagy modalizmus a monarchianizmus egyik válfaja. A 3-4. században elterjedt nézet, alapítója Sabellius, akit Rómában 220-ban kiközösítettek. A szabellianizmus tagadja a Szentháromságot: az Istenen belüli háromság az egy és önmagával teljesen azonos Istennek pusztán három különböző viszonya a világhoz (megnyilvánulási módja), úgyhogy az emberré levéssel megszűnik Isten atyasága, a mennybemenetellel pedig fiúsága.

A római katolikus, ortodox és más mainstream keresztény felekezetek eretnekségnek tartották.

Források

• Karl Rahner, Herbert Vorgrimler: Teológiai Kisszótár, Szent István Társulat, Bp. 1980. ISBN 963-360-105-3