Szabados Béla (zeneszerző)
| Szabados Béla | |
 | |
| Született | Szvoboda Béla Antal 1867. június 3. Pest |
| Elhunyt | 1936. szeptember 15. (69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Szabados Béla |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1885) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34/1-1-8) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabados Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szabados Béla, születési és 1891-ig használt nevén Szvoboda Béla Antal (Pest, 1867. június 3.[1] – Budapest, Kőbánya, 1936. szeptember 15.)[2] zeneszerző, az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia tanára, Szabados Károly öccse.
Élete
Szvoboda Lukács sírkő-kereskedő, szobrász és Szoboszlay Lilla fia. Első zenei oktatását apjától nyerte, aki maga is alapos zenész volt, a zongorajátszásba pedig bátyja, Károly (a Vióra balett szerzője) vezette be. Zenei tehetsége korán kifejlődött és 1881-ben az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára iratkozott be, ahol négy éven át Volkmann Róbert, Erkel Gyula, Nikolits Sándor, Ábrányi Kornél és Koessler János tanárok vezetése alatt végezte tanulmányait. Már mint akadémiai hallgató magára vonta az igazgatóság figyelmét Tragédiai nyitánya és egy nagyobb szimfóniájával. Az 1890-es évek elején Rákosi Jenő Négy király és Az első és második című operettszövegére írt tetszetős zenét, mellyel e téren erős hivatottságot tanúsított. 1889-ben a szegedi országos dalversenyre szolgáló férfinégyes pályázatnál az ő műve nyerte el a versenydíjat. 1895-ben Alszik a nagynéni című egy felvonásos vígoperáját adták elő a magyar operaházban. 1896-ban pedig Rika operettjével a Népszínházban aratott osztatlan tetszést. Ezenkívül írt számos dalt, vonósnégyest és karéneket. 1888-tól a Színészeti Tanodában, majd 1893-tól 1933-ig a Zeneakadémián tanított. 1927-ben kinevezték a Nemzeti Zenede főigazgatójának. Halálát szívizomelfajulás, szívbénulás okozta. Felesége Baltazár Irén volt.
Fontosabb művei
Vonósnégyes, operák (Alszik a nagynéni, 1895; Mária, Moravcsik Géza szövegére Szendy Árpáddal, 1905; Fanny 1927); daljátékok (Szép Ilonka, 1906 stb.); operettek (Négy király, 1890; Három Kázmér, 1894; Rika, 1895; Kukta-kisasszony, 1897 stb.); zenés legenda (A bolond, 1898, később népies dalmű, 1911); színpadi kísérőzene, férfikarok, Magyar Hiszekegy (1921).
Tankönyvei
- Kariskolai kézikönyv (Budapest, 1910)
- Solfège (Budapest, 1921)
Díjai, elismerései
- Corvin-koszorú (1930)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a pesti Kálvin téri református egyházközség keresztelési akv. 125/1867. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 872/1936. folyószáma alatt.
Források
- Bokor József (szerk.). Szabados, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 [2]
További információk
- Brockhaus Riemann zenei lexikon I–III. Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1983–1985. ISBN 963-330-540-3
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
