Szőreg
| Szőreg | |
 |
|
| A szőregi csata emlékére állított fakereszt | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szeged |
| Korábbi rangja | község |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Szőreg
Pozíció Szeged térképén
|
|
| é. sz. 46° 12′ 43″, k. h. 20° 11′ 33″ | |
| Szőreg weboldala | |
Szőreg (horvátul Sirik[1]) egykori község Csongrád megyében, ma Szeged városrésze. Szeged belvárosától délkeletre, a Torontál háromszögben található a Makóra vezető 43-as főút mentén.
Tartalomjegyzék |
Megközelíthető [szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Deszk és Újszeged között található. Egykor vasúti csomópont volt, három felé ágaztak el itt a sínek: Az áthaladó egykori Szeged–Temesvár vasútvonalhoz itt csatlakozott a ma is meglévő Makó-kétegyházi, és a szintén megszűnt Újszentiván-gyálai vonal. Szeged és Szőreg között kétvágányú volt a pálya.
Története [szerkesztés]
.jpg)
_3.jpg)
Árpád-kori település. 1552-ben a török elpusztította a települést. Később magyarok és szerbek kezdtek visszatelepülni.
1752-ben fölépült fából az alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom. 1761-ben plébánia is épült. 1779-ben építették föl a Kisboldogasszonyról elnevezett szerb templomot.
1848-49-ben súlyos harcok helyszíne a határ. 1849. augusztus 5-én itt ütközött meg a Haynau túlerőben lévő osztrák főserege a Dembinszky irányította magyar, lengyel és olasz csapatokkal.
Az első világháború után a Maros vonaláig fölvonuló szerb katonaság 1918. november 19-én megszállta a községet. 1921. augusztus 21-én kivonultak a szerb csapatok.
A századfordulón kezdődött a szőregi gyümölcsfa- és rózsatermelés. A községben jó közlekedési kapcsolatainak köszönhetően már 1907-ben gyáripar is született: az Aszfalt és Kátránypapír Rt., a Petróleumgyár Rt. telepei és három téglagyár.1967-ben alakult meg a rózsatermelők virág- és dísznövény-szövetkezete.
1923-ig Torontál vármegyéhez tartozott. 1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1945 és 1950 között Csanád vármegye Torontáli járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés során Csongrád megyéhez került, ahol a Szegedi járásba osztották be.
Az 5840 lakosú [2] városrész (1992) fontos szerepet tölt be Szeged mezőgazdasági terményekkel való ellátásában. A város ad munkát sok szőreginek, és az általános iskolát végzett fiatalok is ott tanulnak tovább.
A szőregi monostor [szerkesztés]
A helység monostora 1239-ben már fennállt; alapítója azonban ismeretlen. A szőregi monostort, Szent Fülöp tiszteletére alapították. A kunok 1280 évi hadjárata alatt pusztult el és többé nem épült fel. Az apátság épületeinek rommaradványai a régi temetőben a 20. század elejének adatai szerint még láthatók voltak.
Egy 1247-ből fennmaradt oklevél említette a monostor apátját is, aki a szegedi polgárokat Tápé birtokába bevezette.
Híres szőregiek [szerkesztés]
- Itt született 1929. november 14-én Beck Mihály kémikus, egyetemi tanár, a MTA tagja.
- Joe Bugner, alias Kreul József, világbajnok profi bokszoló, aki több Bud Spencer & Terence Hill filmben is játszott.
- Ujhelyi István - politikus
- Vajda Attila - olimpiai bajnok kenus
- Balla József olimpiai ezüstérmes birkózó
Nevezetességei [szerkesztés]
- Árpád-kori templomrom
- Ortodox szerb templom
- Katolikus templom
Az irodalomban [szerkesztés]
- Szőreg a címadó helyszíne Móra Ferenc Kéményseprőéknél Szőregen című elbeszélésének.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ szoreg.hu | Szőreg hivatalos honlapja | Szőregről - Szőregen - Szőregért: Tartalom / Szõreg története / Szõreg
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Torontál vármegye
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
