Szőreg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szőreg
SzoregiCsataKereszt.JPG
A szőregi csata emlékére állított fakereszt
Közigazgatás
Település Szeged
Korábbi rangja község
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Szőreg (Szeged)
Szőreg
Szőreg
Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 12′ 43″, k. h. 20° 11′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 43″, k. h. 20° 11′ 33″
Szőreg weboldala

Szőreg (horvátul Sirik[1]) egykori község Csongrád megyében, ma Szeged városrésze. Szeged belvárosától délkeletre, a Torontál háromszögben található a Makóra vezető 43-as főút mentén.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerb ortodox templom
Árpád-kori templomrom
Vasútállomás

Árpád-kori település. 1552-ben a török elpusztította a települést. Később magyarok és szerbek kezdtek visszatelepülni.

1752-ben fölépült fából az alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt templom. 1761-ben plébánia is épült. 1779-ben építették föl a Kisboldogasszonyról elnevezett szerb templomot.

1848-49-ben súlyos harcok helyszíne a határ. 1849. augusztus 5-én itt ütközött meg a Haynau túlerőben lévő osztrák főserege a Dembinszky irányította magyar, lengyel és olasz csapatokkal.

Az első világháború után a Maros vonaláig fölvonuló szerb katonaság 1918. november 19-én megszállta a községet. 1921. augusztus 21-én kivonultak a szerb csapatok.

A századfordulón kezdődött a szőregi gyümölcsfa- és rózsatermelés. A községben jó közlekedési kapcsolatainak köszönhetően már 1907-ben gyáripar is született: az Aszfalt és Kátránypapír Rt., a Petróleumgyár Rt. telepei és három téglagyár.1967-ben alakult meg a rózsatermelők virág- és dísznövény-szövetkezete.

1923-ig Torontál vármegyéhez tartozott. 1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1945 és 1950 között Csanád vármegye Torontáli járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés során Csongrád megyéhez került, ahol a Szegedi járásba osztották be.

Szegedhez 1973-ban csatolták.

Az 5840 lakosú [2] városrész (1992) fontos szerepet tölt be Szeged mezőgazdasági terményekkel való ellátásában. A város ad munkát sok szőreginek, és az általános iskolát végzett fiatalok is ott tanulnak tovább.

A szőregi monostor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helység monostora 1239-ben már fennállt; alapítója azonban ismeretlen. A szőregi monostort, Szent Fülöp tiszteletére alapították. A kunok 1280 évi hadjárata alatt pusztult el és többé nem épült fel. Az apátság épületeinek rommaradványai a régi temetőben a 20. század elejének adatai szerint még láthatók voltak.

Egy 1247-ből fennmaradt oklevél említette a monostor apátját is, aki a szegedi polgárokat Tápé birtokába bevezette.

Híres szőregiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Árpád-kori templomrom
  • Ortodox szerb templom
  • Katolikus templom

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szőreg a címadó helyszíne Móra Ferenc Kéményseprőéknél Szőregen című elbeszélésének.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  2. szoreg.hu | Szőreg hivatalos honlapja | Szőregről - Szőregen - Szőregért: Tartalom / Szőreg története / Szőreg

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]