Szügy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Szügy

Szügy címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Markó Antal^[1]

Irányítószám

2699

Körzethívószám

35

Népesség

Teljes népesség

1397 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

71,60 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

19,51 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Szügy

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 48° 2′ 9.78″, k. h. 19° 19′ 15.13″

Szügy

Pozíció Nógrád megye térképén

é. sz. 48° 2′ 9.78″, k. h. 19° 19′ 15.13″

Szügy (szlovákul Šudice) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben. Fekvése Nógrád megye észak-nyugati részén Balassagyarmattól mintegy 5 km távolságra elhelyezkedő többségben magyar nemzetiségű község.

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A megállóhely Mohora és Balassagyarmat között található.

Közúton Budapestről Vác érintésével Balassagyarmaton át érhető el mintegy 80 km-re, valamint hasonló távolságnak tekinthető a Budapest M3-as autópálya bagi lehajtónál tovább haladva az Aszód-Galgaguta-Magyarnándor útvonalon át mintegy másfél óra elteltével. A község vonzáskörzetének fontosabb települései és városai: Balassagyarmat amely mindössze 5 km-re, Bercel 20 km, Érsekvadkert 18 km, Rétság 28 km, Romhány 24 km, Szécsény 22 km, Salgótarján és Pásztó egyaránt 50 km távolságra fekszik.

[szerkesztés] Története

Szügy Árpád-kori település. Nevét 1244-ben említetter először oklevél Zyud néven.

1274-ben Scyud, 1278-ban Scud, 1280-ban Zud, 1286-ban Zyud, 1288-ban Scyudy, 1307-ben Zygh, 1332-ben Syugh néven írták.

A falu első ismert birtokosa a Szügyi család volt.

Egy 1252 évi oklevél említi a család tagjai közül Szügyi Miklós fiát Andrást, aki nógrádi hadnagy , várjobbágy volt.

A Szügyi családnak a környéken többfelé voltak birtokai: 1280-ban a családból András Feketeerdőt, 1281-ben Kovárszeget, 1286-ban a Koplánnyal szomszédos Szügyöt, 1295-ben Peszek falut isbirtokolta. A családból András 1307-ben csereképpen megszerezte Abaúj vármegyében a jánoki uradalmat, s birtokolta Peszeket is.

A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 902 lakosából 899 magyar volt, melyből 285 római katolikus, 587 evangélikus, 24 izraelita volt..

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 8%-a szlovák, 7%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

[szerkesztés] Kultúra

Hagyományörző Népdalkör

[szerkesztés] Nevezetességei

Falumúzeum
Barokk evangélikus templom
Barokk Simonyi-kastély, volt megyeháza

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Források

Györffy György: Nógrádvármegye.

[szerkesztés] Jegyzetek

↑ Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[0] Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)

[n.C3.A9pess.C3.A9g.2FSz.C3.BCgy-1] Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

[2] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[1]

[2]

[3]

Szügy

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Népcsoportok

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Képgaléria

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Személyes eszközök

Névterek

Változók

Nézetek

Műveletek

Keresés

Navigáció

Részvétel

Nyomtatás/exportálás

Eszközök

Más nyelveken