Szügy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szügy
Szügy címere
Szügy címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Balassagyarmati
Kistérség Balassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Markó Antal[1]
Irányítószám 2699
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 1358 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 71,60 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szügy  (Magyarország)
Szügy
Szügy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 02′ 010″, k. h. 19° 19′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 010″, k. h. 19° 19′ 15″
Szügy  (Nógrád megye)
Szügy
Szügy
Pozíció Nógrád megye térképén

Szügy (szlovákul: Sudice) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. Fekvése Nógrád megye északnyugati részén Balassagyarmattól mintegy 5 km távolságra elhelyezkedő többségben magyar nemzetiségű község.

Megközelíthetősége

Közúton Budapestről Vác érintésével Balassagyarmaton át érhető el mintegy 80 km-re, valamint hasonló távolságnak tekinthető a Budapest M3-as autópálya bagi lehajtónál tovább haladva az Aszód-Galgaguta-Magyarnándor útvonalon át mintegy másfél óra elteltével. A község vonzáskörzetének fontosabb települései és városai: Balassagyarmat amely mindössze 5 km-re, Bercel 20 km, Érsekvadkert 18 km, Rétság 28 km, Romhány 24 km, Szécsény 22 km, Salgótarján és Pásztó egyaránt 50 km távolságra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szügy Árpád-kori település. Nevét 1244-ben említetter először oklevél Zyud néven.

1274-ben Scyud, 1278-ban Scud, 1280-ban Zud, 1286-ban Zyud, 1288-ban Scyudy, 1307-ben Zygh, 1332-ben Syugh néven írták.

A falu első ismert birtokosa a Szügyi család volt.

Egy 1252 évi oklevél említi a család tagjai közül Szügyi Miklós fiát Andrást, aki nógrádi hadnagy , várjobbágy volt.

A Szügyi családnak a környéken többfelé voltak birtokai: 1280-ban a családból András Feketeerdőt, 1281-ben Kovárszeget, 1286-ban a Koplánnyal szomszédos Szügyöt, 1295-ben Peszek falut isbirtokolta. A családból András 1307-ben csereképpen megszerezte Abaúj vármegyében a jánoki uradalmat, s birtokolta Peszeket is.

A pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott.

1910-ben 902 lakosából 899 magyar volt, melyből 285 római katolikus, 587 evangélikus, 24 izraelita volt..

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 8%-a szlovák, 7%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hagyományörző Népdalkör

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szügy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]