Százszorszép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Százszorszép
Bellis perennis 1.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Nemzetség: Bellis
Faj: B. perennis
Tudományos név
Bellis perennis
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Százszorszép témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Százszorszép témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Százszorszép témájú kategóriát.

A százszorszép vagy vadszázszorszép (Bellis perennis) a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vörös Éva művében a növény alábbi magyar elnevezéseit gyűjtötte össze: apró pere, boglár, boglárka, bojtika, bojtocska, csibevirág, földi pere, gombostűvirág, gyopár, kicsinynadályvirág, kisebbiknadály, kisnadályfű, nadály, ősziboglár, pászkamorzsa, péra, pere, perevirág, pipifű, pityerfű, rózsa, murvairózsa, murvai rózsácska, szikrairózsa, szikrai rózsácska, szikrázó rózsácska, rukerc, százforint, százszorszép, százszorszépvirág, százszorszéprukerc, sztokrásza, tavaszhozófű, tavaszifű, vadszázszorszép.[1] Egyes helyeken gombocska a neve.[forrás?]

A franciák húsvétkának hívják, a német „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágy szárú, évelő növény. 5–25 cm magasra nő meg. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofiton, azaz rügyei szorosan a talaj felszínén vannak, az elszáradt levelek védik őket. Tömött tőrózsában álló, szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészes levelei lapát formájúak. Szinte egész évben virágzik, a virágzat heliotropizmust mutat, azaz napfény hatására kinyitja szirmait, este vagy esős időben összecsukja. Levéltelen kocsányain 1,5–3 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik, aminek közepén a 75–125 sárga, hímnős, ötszirmú csöves virág, szélein a zigomorf, két sorban álló fehér nyelves virágok találhatók, utóbbiak fonákja vagy csak hegye gyakran rózsaszínes. A virágok öntermékenyek, rovarok porozzák. A virágporszemek tüskés felszínűek, trikolpátak.[2][3] Termése kb. 1 mm-es, visszásan tojásdad, bóbita nélküli kaszattermés. A magokat (kb. 1300 db egyedenként) a szél és az állatok (madarak, hangyák, földigiliszta) is terjesztik, de a cipőre is ráragadhatnak.[4]

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A réti margitvirág hasonló hozzá, de nagyobb termetű.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rétek, mezők, parkok kiöregedő gyepjének gyakori virága, az angolperjés rét-legelő (Lolio-Cynosuretum) társulás jellemző növénye.[5] A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Triterpén-szaponinokat, flavonoidokat, poliineket, nyomokban illóolajokat tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a homeopátiában rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik.

Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható.[6]

Dísznövényként termesztett változatai is léteznek, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet.

Kártevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rovarok nem tesznek kárt benne keserűanyag-tartalma miatt, de a burgonyát is fogyasztó gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) károsíthatja.[4]

Szerepe a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ludwig van Beethoven írt egy „Százszorszép” című dalt.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Daisy Bellis perennis 'Habanero Red' Flowers 3000px.jpg Bellis perennis2.jpg Bellis perennis1.jpg 
Termesztett változatok

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára. A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai, 85. sz. (2008) 441. o. Debrecen, ISBN 978-963-473-084-2, ISSN 1588-6433, (PDF) Hozzáférés: 2014. június 1
  2. Angiosperm Pollen As Seen in a Scanning Electron Microscope
  3. „Colpus ends obtuse; endocolpus more or less circular, ends obtuse” – The Northwest European Pollen Flora, Volume IX
  4. ^ a b Garden Organic: Daisy weed information
  5. Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai
  6. Terebess Fűszerkalauz

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241  
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó;(hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 9639491349  
  • Plants for a Future: Bellis perennis
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gänseblümchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bellis perennis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 12.