Százszorszép
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Bellis perennis |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Százszorszép témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Százszorszép témájú médiaállományokat. |
A százszorszép vagy vad százszorszép (Bellis perennis) a fészkesek (Asteraceae) családjába, a csövesvirágúak (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt, rétek, mezők, parkok gyepjének gyakori virága, az angolperjés rét-legelő (Lolio-Cynosuretum) társulás jellemző növénye.[1] A félárnyékos vagy napsütéses helyeket kedveli. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj. Dísznövényként termesztett változatai is léteznek, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet. Népies nevei: rukerc, pere.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzői
Lágyszárú, évelő növény. 5-25 cm magasra nő meg. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofiton, azaz rügyei szorosan a talaj felszínén vannak, az elszáradt levelek védik őket. Tömött tőrózsát alkotó, szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészes levelei lapát formájúak. Szinte egész évben virágzik, a virágzat heliotropizmust mutat, este vagy esős időben összecsukja szirmait. Levéltelen kocsányain 1,5-3 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik, aminek közepén a 75-125 sárga, hímnős, ötszirmú csöves virág, szélein a zigomorf, két sorban álló fehér nyelves virágok találhatók, utóbbiak fonákja vagy csak hegye gyakran rózsaszínes. A virágok öntermékenyek, rovarok porozzák. A pollenszemek tüskés felszínűek, trikolpátak.[2][3] Termése kb. 1 mm-es, visszásan tojásdad, bóbita nélküli kaszattermés. A magokat (kb. 1300 db egyedenként) a szél és az állatok (madarak, hangyák, földigiliszta) is terjesztik, de a cipőre is ráragadhatnak.[4]
[szerkesztés] Dalok
Ludwig van Beethoven: Százszorszép.
[szerkesztés] Hatóanyagai
Triterpén-szaponinokat, flavonoidokat, poliineket, nyomokban illóolajokat tartalmaz.
[szerkesztés] Felhasználása
Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a homeopátiában rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik. Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható.[5]
[szerkesztés] Kártevői
A rovarok nem tesznek kárt benne keserűanyag-tartalma miatt, de a burgonyát is fogyasztó gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) károsíthatja.[4]
[szerkesztés] Hasonló fajok
- réti margitvirág, nagyobb termetű.
[szerkesztés] Képgaléria
| |
| Termesztett változatok |
[szerkesztés] Források
- Ingrid és Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó, 2001 (ISBN 963 684 124 1)
- Neil Fletcher: Vadvirágok (Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve), ISBN 963 9491 349
- Plants for a Future: Bellis perennis
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gänseblümchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bellis perennis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Borhidi Attila: Magyarország növénytársulásai
- ^ Angiosperm Pollen As Seen in a Scanning Electron Microscope
- ^ „Colpus ends obtuse; endocolpus more or less circular, ends obtuse” – The Northwest European Pollen Flora, Volume IX
- ^ a b Garden Organic: Daisy weed information
- ^ Terebess Fűszerkalauz