Százszorszép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Százszorszép
Bellis perennis 1.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Nemzetség: Bellis
Faj: B. perennis
Tudományos név
Bellis perennis
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Százszorszép témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Százszorszép témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Százszorszép témájú kategóriát.

A százszorszép vagy vad százszorszép (Bellis perennis) a őszirózsafélék (Asteraceae) családjába, a őszirózsaformák (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Csaknem egész Európában elterjedt. Észak-Amerikába behurcolták, ott inváziós faj. A franciák húsvétkának hívják, a német „libavirág” arra utal, hogy gyakran nyílik a libalegelőkön. Angol neve („a nappal szeme”) arra utal, hogy sugárvirágai estére becsukódnak. Népies nevei: rukerc, pere.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágyszárú, évelő növény. 5–25 cm magasra nő meg. A Raunkiær-féle életforma-osztályozás szerint hemikriptofiton, azaz rügyei szorosan a talaj felszínén vannak, az elszáradt levelek védik őket. Tömött tőrózsában álló, szőrös, szabálytalan szélű, enyhén fűrészes levelei lapát formájúak. Szinte egész évben virágzik, a virágzat heliotropizmust mutat, este vagy esős időben összecsukja szirmait. Levéltelen kocsányain 1,5–3 cm széles, magánosan álló fészekvirágzat fejlődik, aminek közepén a 75-125 sárga, hímnős, ötszirmú csöves virág, szélein a zigomorf, két sorban álló fehér nyelves virágok találhatók, utóbbiak fonákja vagy csak hegye gyakran rózsaszínes. A virágok öntermékenyek, rovarok porozzák. A pollenszemek tüskés felszínűek, trikolpátak.[1][2] Termése kb. 1 mm-es, visszásan tojásdad, bóbita nélküli kaszattermés. A magokat (kb. 1300 db egyedenként) a szél és az állatok (madarak, hangyák, földigiliszta) is terjesztik, de a cipőre is ráragadhatnak.[3]

Életmódja, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rétek, mezők, parkok kiöregedő gyepjének gyakori virága, az angolperjés rét-legelő (Lolio-Cynosuretum) társulás jellemző növénye.[4] A félárnyékos vagy napsütéses helyeket, a kövér, agyagos talajt kedveli. Az őshonos flórából legrégebben betelepült kerti virágok egyike.

Dalok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ludwig van Beethoven: Százszorszép.

Hatóanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Triterpén-szaponinokat, flavonoidokat, poliineket, nyomokban illóolajokat tartalmaz.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágát vagy virágos hajtását használják fel. Az orvostudomány nem használja, a homeopátiában rándulások, zúzódások, megerőltetett izmok, bőrbetegségek kezelésére alkalmazzák. Fiatal leveleit salátákhoz adva az anyagcserét serkenthetik.

Bimbóit sós vízben áztatva, majd tárkonyecettel felöntve a kapribogyó pótlására is felhasználható.[5]

Dísznövényként termesztett változatai is léteznek, ezek szirmai tömöttebbek, színük fehér, vörös, lila is lehet.

Kártevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rovarok nem tesznek kárt benne keserűanyag-tartalma miatt, de a burgonyát is fogyasztó gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) károsíthatja.[3]

Hasonló fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

 Daisy Bellis perennis 'Habanero Red' Flowers 3000px.jpg Bellis perennis2.jpg Bellis perennis1.jpg 
Termesztett változatok

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 9636841241  
  • Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó;(hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 9639491349  
  • Plants for a Future: Bellis perennis
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gänseblümchen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bellis perennis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 12.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]